𝐌𝐚𝐫𝐯𝐞𝐥 𝐎𝐧𝐞𝐬𝐡𝐨𝐭𝐬

Fagyos csók

Asgard. Egy gyönyörű hely,talán az egész világban a legszebb. Na meg a két herceg se kispályás. Ott volt ő,a midgardi lány,Hope Graham. A gyönyörű sötét barna hajú lány ami lassan inkább fekete,mint barna. Kék szemei fagyot tükröztek,sokszor mondták a szülei,hogy jeges tekintete van,mely karácsonykor még jobban megadja a hangulatot. Most se volt másképp.
Épp díszítette a szobáját amikor egy kisebb szél keletkezett. Nem értette először,hogy mi okozta,majd hátra fordult,és meglátta Loki Laufeyson-t. A lány mosolyogni kezdett,és átölelte. Miután elhajolt mellőle egy csókkal köszöntötte. Loki csak elmosolyodott.

- Már megint valamilyen midgardi ünnep van? - lép az egyik díszhez. - Ennek mi a neve?

- Tudod,ha gyakrabban járnál hozzám nem csak ünnepekkor találkoznánk. - lép mellé Hope. - Egyébként karácsony. Minden országban más és más hagyomán van. Itt a Mikulás szokott eljönni a gyerekekhez,bár inkább kezd eltűnni ez a hagyomány. Majdnem az összes gyerek tudja,hogy nem létezik,mint a Húsvéti nyuszi. - fordul egy dobozhoz,és folytatja a díszítést.

- Sokáig azt hitted hogy én se létezek - öleli át hátulról a barna hajút. - Szüleid merre vannak? Rég láttam őket. - teszi állát a lány vállára.

- Mivel rég láttad őket,azt hiszik hogy nem vagyunk együtt. - tesz fel egy újabb díszt a szobába. Loki halkan felnevet.

- De még együtt vagyunk,ugye? - teszi a fel a kérdést,mire Hope hátrafordul,két kezével megfogja a férfi arcát és megcsókolja. - Ezt egy igennek veszem. - mosolyog.

- Egyébként - lép el Loki-tól - a szüleim csak holnap jönnek. - keres egy újabb díszt. - Ezért díszítek. Már a nappalival végeztem,szóval viszek valami életet a szobámba is. - teszi fel az utolsó díszt.

- Mi lenne ha inkább eljönnél Asgard-ba? Találkozhatnál a testvéremmel és Odin-nal. - néz a lány kék szemeibe.

- Thor még mindig jeges tekintetűnek hív? - mosolyog rá féloldalasan.

- Inkább annak hívjon mint Hope kisasszonynak. - forgatja meg a szemeit. - Na gyere el - fogja meg a kezeit. Hope gondolkodik és rábólint. - Csodás - puszilja homlokon,majd elkiáltja magát. - Heimdall - néz felfelé, ezután hirtelen szivárványos színek kápráznak a szobában és eltűnnek. Loki átöleli a lányt,nehogy kiessen az átjáróból,de nem kell sokáig szorítani,mert már a következő pillanatban Heimdall mellett találták magukat. - Köszönöm Heimdall. - biccent az isten. Hope int egyet a férfinak,majd Loki megfogja kezét,és együtt indulnak a palota felé.

Ahogy megérkeznek Thor pillantja meg őket. Elmosolyodik,széttárja a karjait,és megindul feléjük.

- Jeges tekintetű! - vigyorog majd átöleli Hope-ot. - Csak jó ötlet volt elhozni téged - engedi el a lányt.

- Szia Thor - mosolyog Hope is. - Egyébként még mindig Hope vagyok.

- Nem baj,nekem jeges tekintetű maradsz - nevet fel. - Öccsém,jó látni mint mindig.

- Kemény öt perc telt el,ne zavartasson. - fonja keresztbe karjait. - Most ha megbocsátasz nekünk,mutatni akarok valamit Hope-nak. - fogja meg a lány kezét,és elhúzza onnan. Hope int egyet a mennydörgés istenének,majd megkönnyebbülten sóhajt. - Ahogy hallom nem bánod hogy elmentünk onnan.

- Hidd el,szeretem a bátyádat,de egy idő után borzasztóan sok tud lenni. - túr bele a hajába.

- Ha az vigasztal,engem adoptáltak,szóval biztos nem leszek olyan mint ő. - erre Hope egy jóízűt nevet. - Tudod mennyire imádom amikor nevetsz - karolja át a barátnőjét. - Alig várom hogy meglásd mivel készültem. - suttogja a fülébe. A lány mosolyog. Loki mindig is megértette Hope-ot. Amióta ismeri őt azonnal megértették egymást. Loki kimentette őt a bajból,míg Hope boldogságot hozott az isten szívébe. Megtörte a jeget.
Ahogy sétáltak egyre távolabb értek a palotától. Hope-nak esze ágában se volt,hogy mit tervezhet a szerelme számára. Gondolkodott is rajta,nem is egyszer,de soha nem jutott semmire. Amikor már sokat sétáltak,Loki befogta a lány szemét. Vezetni kezdte,néha-néha felbukott majdnem Hope,amin csak nevetni tudtak. Végül megérkeztek,és az isten beszédre nyitja a száját :

- Háromig számolok,majd leveszem a kezemet a szemeidről,mehet? - bólint Hope a kérdésre választ adva - 1... 2.... - ekkor hatás szünetet tartott,mély levegőt vett,azt kifújta,és folytatta - Három! - veszi le a kezét a lány szeméről,és egy hatalmas karácsonyfát pillant meg feldíszítve,az előtt meg egy megterített asztalt,miközben az egész táj tiszta hó volt. Hope elérzékenyült. - Boldog karácsonyt drágám - ad egy puszit a lány arcára.

- Loki,ez elképesztő! - szalad a fához - Honnan tudtad hogy most ünnepeljük a karácsonyt? - fordul vissza az isten felé. De ő csak mosolyogni tudott.

- Heimdall segített,na meg Jane is adott pár tippet - lép az asztalhoz,és kihúzza az egyik széket. - Gyere,ülj le,együnk egy kicsit. - majd a lány leül a székre,Loki pedig vele szemben foglal helyet. - Remélem ízleni fog,én csináltam. - szed az ételből a lány tányérjára.

- Ha te csináltad biztos ízleni fog - fogja meg a villáját,és enni kezd. Boldog volt Hope. Fél év után végre megint látja a szerelmét,majd meglepi őt egy midgardi ünneppel Asgard-on. Mondhatni karácsonyi csoda. - Tudod Loki - szólal meg két falat között - csodásan főzöl. - mosolyog rá. Loki boldog volt. Nehéz fél éve volt,de mostmár láthatja őt,és nem Heimdall-on keresztül kell megtudnia,hogy mit csinál éppen a lány,hogy érzi magát,vagy hiányzik-e neki a férfi. Miután megették a vacsorát havazni kezdett. Hope felpattant és arrébb ment,majd lefeküdt és egy hóangyalt csinált. Az isten felnevetett. Ekkor a lány egy pillantra ránézett,és kikerekedtek a szemei - Loki,a bőröd. - kell fel a földről. A csínytevés istene kezére nézett. Ahol érte a hó,ott kék lett a bőre. Jégóriás éne ezek szerint egy kis hótól előjöhet.

- Most szörnyetegnek tarthatsz - varázsolja vissza a bőrét,hogy ismét "normális" legyen. - Elvégre kék lett a bőröm egy kis hótól,ugyanis jégóriás vagyok. - nevet cinikusan. Hope megrázza a fejét,és odalép hozzá. Megfogja a kezét.

- Dehogy tartalak szörnynek. - néz a szemeibe - Életem szerelme vagy,sose gondolnálak annak. - csókolja meg Loki-t.

- Szeretlek - szólal meg hirtelen. Csakhogy egy kicsit hamarabb cselekedett mint gondolkozott. Hope visszatartja a nevetést. Az isten lesütötte a szemeit. Ez volt az első alkalom hogy kimondta,hogy szereti.

- Én is szeretlek - válaszolja a lány. Szinte hallani lehetett hogy mekkora kő esett le Loki szívéről. - Mondcsak. - néz a szemeibe. - Hógolyóztál valaha? - ekkor egy hatalmas havat dobott Loki arcába. Hirtelen lefagyott a férfi. Még sose tudták ennyire meglepni. Miután feleszmélt felállt,és letörölte a havat. Hope szintúgy felkelt.

- Ó de megbánod ezt - kap fel egy adag havat,mire Hope el is szaladt. Az isten követette sokáig, végül elhajította,ami el is találta a lányt. Bárki ha járt arra hangos nevetést hallhatott volna. A nagy hóban hirtelen kettő megnőtt gyereket találtak volna.

Kellemes Ünnepeket <3
mcuvibes