Biztos, hogy...ez oké? [Miya Chinen x Reader]

4. rész

~Reader szemszög~

(Írói megj.: Már azt hitted hogy folytatom mi? XDDD! Hát nem. Most még írom a harmadik rész végét reader-chan szemszögéből, hogy ő hogyan élte meg)

-[NÉV] GYEREE!-Ordított le a szobámból Miya
-JÓLVAN MEGYEK MÁR! -Indultam fel, bár már akkor tudtam hogy valami nem lesz oké, én akkor is fel mentem

Amikor rá néztem, akkor fal fehér lettem... Meg találta a naplóm!
Miután ezen el gondolkodtam, eszembe jutott, hogy nincs nála a kulcs, majd el mosolyodtam egy picit
-Hehe... De legalább a kulcs nincs nálad-Mire ezt ki mondtam, már a másik kezével tartotta is fel a kis lakat kulcsát, mire még az előzőnél is fehérebb lettem

-kérlek.. Ne olvasd el...
-Későőő! -Mondta, majd el kezdte olvasni. Féltem. Nagyon, nagyon féltem. Féltem, hogy még tudja a titkaim. Féltem, hogy még tudja szeretem. Féltem, mert nem akarom hogy utáljon..

Egy ideje már olvasta, majd egy mostanában ért részhez ért... O-oh...

-Öhm... [N-Név]... Ez... Igaz?...
-M-Melyik része? - Mondtam, miközben próbáltam vissza tartani a sírást, dehát nem ment...

Mielőtt bármit is mondhatott volna, ki rohantam a házból a már megjavult deszkámmal együtt, majd el mentem arra a helyre, amit csak mi négyen ismerünk Rekiékkel

Kb 10 perc múlva ott is voltam

(Írói megj.: Ezt a helyet úgy képzeljétek el, hogy van egy tisztás, amiben van egy barlang, amiben több út van, viszont az összes zsákutca, 1 úton kívül. Az az út, egy olyan "udvarba" Vezet, ami régen egy magán park lehetett, ugyanis el van kerítve, csak 1-2 nevet szólítanak a táblák, szóval ja)

Kb fél óra telhetett el, amikor is Miya megérkezett... És honnan tudom? A hátam mögüli útról hallottam ahogy folyamatosan a nevemet kiabálja...

//////

Már vagy 20 perce keresem [Nev]-et a városban amikor eszembe jut, hogy hol is lehet. A titkos helyünk. Innen kb 7-10 percre van, szóval nem is messze

Igazam volt, ugyanis 8 perc alatt ott voltam a parkban és láttam ahogy sír a virágok között. Csak akkor megy a virágok közelébe, ha sír, vagy csak szimplán szomorú. Ekkor tudtam, hogy nem kellett volna bele olvasnom a naplójába

Oda mentem hozzá, amire kissé le sápadt, majd még szólítottam

-Öhm... Szia [Név]...
-Mi van? Jöttél gúnyolódni? -mondta könnyes szemekkel
-Egyáltalán nem azért jöttem! Csak.. El akartam mondani, hogy soha nem utálnálak meg és... Az igazat megvallva... Én is szeretlek téged..-fordítottam el a fejem, miután ezt ki mondtam
-Most ezt csak azért mondod, hogy fel vidíts.. Igaz?
-Dehogy! Soha nem mondanék ilyet "csak úgy"! - Mondtam a szemébe
-Akkor... Tényleg szeretsz? -nézett rám
-Igen! Tényleg..

Miután ezt el mondtam, kb 5 percig néma csönd volt, majd muszáj volt meg törnöm a csendet, mert elég kínos volt

-öhm... [Név]...
-Igen?..
-Lennél a barátnőm?...

---------------------------------------------------------------

Na sziasztok srácok! Egy nap alatt már a második részt tettem ki. Ilyen sem biztos, hogy lesz még😑💅

Ma már több részt nem rakok ki, be is álmodjatok róla 😂👍

Egyébként ez a rész, 515 szavas lett💞

Egyébként köszönöm a 20 olvasót! Tudom hogy nem sok, de én imádlak titeket ezért. Esküszöm 😅❤🥺

Na de akkor szép estét/napot mindenkinek! 💞