Emlékszem, mikor először hallottam hangodat
Magadhoz öleltél tárt karokkal
Emlékszem, mikor egy szeptemberi reggel
Azt mondtad szép vagyok, örömet okozva ezzelKezdetben egy egyszerű gondolat volt
Mégis szívemhez szólt
Nem hittem hogy újra szerelembe eshetek
Hisz lelkem szenvedett már elegetLassan rájöttem mennyire is szeretlek
És hogy ezt kimutathassam, múltamat elengedtem
Melynek emlékei apró porszemmé váltak
Túlontúl messzire, a széllel szálltakLelkemben szinte minden érzés jéggé dermedt
Valami mégis szikrázik, az irántad táplált szerelmem
Senkinek nem fogott meg, így ennyire a tekintete
Talán részben ezt verset is az ihletteNemtudom meddig fogsz szeretni
Hogy vajon, elfogsz e valaha feledni
De szeretnék rád még egy darabig vigyázni
S minnél kevesebbet hibázni2021/12/20

VOCÊ ESTÁ LENDO
saját verseim🌛
RomanceTöbbféle témát érintő verseket olvashattok itt. Vannak olyan verseim, amiket már jóval régebben írtam. Tehát mindegyik vers alá az a dátum fog kerülni, amikor azt megírtam. Jó olvasást! <33