A múlt halk szava csendesen hívogat
Keserű fájdalom gyengéden simogat
Visszatérít ugyanoda ismét,
Hogy megleljem a szerelem kincsét
Talán azért történt meg újra,
Hogy rossz döntés szememet ne szúrja
Hamar jött és ment, de ez már nem furcsa
Volt már szívemnek egy hasonló útja
Külső szemlélőként figyelem magam
Látom, ahogy lelkem egy emlékben ragad
Próbálom visszatartani őt onnan
Hisz jártam már arra felé, ott voltam
Sötét, zord és hamis az a hely
Oda ahova igazán akarsz, nem jutsz el
Tévhitekbe, ábrándokba ringatod magad
Tudom, hogy a múltban élni többé nem szabad
Az elmúlás szele hátborzongatóan azt súgja
'Nem hagyom, hogy a szerelem súlya válladat húzza'
Ezt zivatar, villám majd eső követte
Harag lett szívem és Ő közötte
2022/01/13
VOUS LISEZ
saját verseim🌛
Roman d'amourTöbbféle témát érintő verseket olvashattok itt. Vannak olyan verseim, amiket már jóval régebben írtam. Tehát mindegyik vers alá az a dátum fog kerülni, amikor azt megírtam. Jó olvasást! <33
