The Real...First Love? [Yunho Short Story]

Chapter 4

Egy hete nem változott szinte semmi. Nagyon jóba lettem Yunhoval és Seonghwa összes többi barátjával is, ami szuper volt. Megismertem két lányt a fiúk részéről és azóta velük vagyok nagyon sokat, átjönnek gyakran, írjuk a házink és kibeszélhetem velük végre a fiús dolgokat. Yunhora kitérve elég érdekes, mindig azt mondjuk a fiúknak, hogy barátok vagyunk, de mindig vannak flörtös megjegyzései, amit nem tudom, hogy viccnek szán-e vagy sem. Ezekkel teljesen össze zavar.

-Sziasztok. - ültem le melléjük az ebédlőbe.

-Többiek? - kérdezte Hongjoong. - Emma? Diana?

-Mindjárt jönnek. - mondtam.

-Ülj ide. - arrébb csúszott Yunho szorítva nekem helyet.

-Itt vagyunk. - mondta Emma.

-Szuper, üljetek le. - mondta Mingi, elpirult, ahogy Emma leült mellé.

-Mingi. - vigyorogtam.

-Igen? - kapta rám fejét. Látva arcom rögtön tudta mit akarok.

-Ne merd! Nem én égettelek le anno Yunho előtt. Wooyounggal szúrj ki. - rappelte le.

-Oké. - mondtam.

-Miért, mi van? - kérdezte Diana. Elmeséltem neki, ami kint történt az udvaron és annyit röhögött szinte tudtam, hogy utána ezzel fog szivatni.

-Milyen lett a fizikád? - kérdezte Yunho mellettem.

-Elmegy. - mondtam. - Valójában üresen hagytam egy egész lapot. - mondta. Erre kinevetett.

-Ugyan ez. Bár jó vagyok fizikából.

-Te? Persze. - nevettem ki ezúttal én.

-Komolyan. - húzta fel a szemöldökét.

-Tételezzük fel, hogy hiszek neked, jó? Lelked ne bántodjon. - simogattam hátát. Mögöttünk megpillantottam Shint. Fura ez mivel nem említettem őt ezekben a hetekben, pedig fontos szerepe van a heteimben. Nem is kell mondanom, hogy nem jó értelemben. Bár ha az Ateez közelében vagyok nem jön oda, de különben egyből megtalál. Mindig megjegyzéseket tesz rólam és előfordult pár alkalommal, hogy megpróbált, megérinteni pár helyen. Nem tudom, hogy kéne e szólnom Seonghwanak, Hongjoongnak vagy Yunhonak.

-Yeongja. - csettintgetett előttem Hongjoong.

-Ha? - éledtem fel.

-Jó, él. - állapította meg.

-Mostanában elég gyakran elgondolkozol és alig térsz magadhoz. - mondta Seonghwa.

-Bocs.

-Szerintem szerelmes szimplán - mondta Wooyoung.

-Te meg szerintem inkább egyél. - mondta neki San.

-Hyung, baszdki, de gonosz vagy. - mondta Wooyoung.

-Hé vannak itt gyerekek is. - fogta be Mingi Emma fülét.

-Te vagy a gyerek! - lökte el Mingi kezét, de aztán mind ketten nevetésben tört ki.

-Menjünk órára. - mondta Yunho.

-Miért? Van még tíz percünk. - mondtam.

-Nem baj. - kulcsolta össze az ujjaink.

-Szobára mentek vagy hova? - kérdezte Jongho.

-Hé, medve bocs. Vigyázz a szádra. - mondtam.

-Bocs, Yeongja Noona. - mosolygott szélesen.

-Mindenki a húgomra hajt. - mondta Seonghwa. Egyszerre kezdett el mindenki nem-ezni. - Úgy értettem mint bátyj. - mondta.

-Ja úgy igen. - mondta elsőként Hongjoong majd a többiek helyeseltek.