Az egyik legjelentősebb dolog,amit Ő indított el bennem:
Az a kitartás...
Amióta új életet kezdett, azóta belekezdett új, erősítő, léleksegítő, felemelő dolgokba, mint például a futásba. Munka, baráti foci, átlagos magánéleti nap után kimegy az üres pályára, vagy az utcára, és fut. Fut a csendes esti rutinos útján.
Amikor persze vidékre, a Mamáékhoz lejönnek, akkor pedig a hosszú-hosszú folyóparton folytatja sport-túráját. És ebbe engem is belevont.
Engem, aki akkoriban még nem volt egy nagy atléta (most se vagyok az...), és sajnáltattam magam az elferdült gerincem, a gyenge immunrendszerem és az asztmás tüdőm miatt. Mindezek ellenére Ő hitt bennem, és elvitt futni. Csak úgy.
Izzadtam, mint a ló szántás után. Kapkodtam a levegőt először, aztán rátaláltam a saját tempómra. Töb kilómétert lefutottunk. Meg is dícsért.
-El se hiszem, hogy ennyit kibírtál.-mondta.-Legközelebb is lefuthatjuk ezt a kört, nem semmi!
Azóta már öt éve tagja vagyok egy futócsoportnak. Szabadidőmben aktívan sportolok, igyekszem követni a korszerű, és egészséges életmód utasításait. Mindez azzal a parti futással kezdődött. Jobb irányba fordult az életem.
Köszönöm Apa!
És Neked is Anya, hogy hittél bennem!
ESTÁS LEYENDO
Apám mindig mondta...
De Todo„Apámtól kaptam a legnagyobb ajándékot, amit csak egy ember adhat a másiknak, - azt, hogy hitt bennem." Jim Valvano Egy egyszerű kis gyűjtőkönyvike, egy gyűjtemény azokról a pillanatokról, emlékekről, élményekről, vicces történésekről... Egy olyan e...
