꧁Az életem a zene és Ő꧂

Nyolcadik rész <3

-Engem nem zavar de viszont ez így kellemetlen-pillantott le, mire leesett és szembe fordultam vele-Szerinted ha lovagló ülésben ülsz jobb?-nevetve meg fogta a derekam és magához húzott hogy meg csókoljon, meglepetésére most nem csókoltam vissza, kérdően nézett rám...

-Meg nem vagyok a barátnőd-suttogtam a szájára

-Szóval, az a bajod, hogy még nem kérdeztem meg Szépségem?-vigyorodott el pimaszul de aranyos mosollyal

-Dehogy, nekem az nem baj, csak addig ne csókolgass-néztem a szemébe az alsó ajkam be harapva

-Pedig-fogta meg az oldalam-Én úgy láttam-csúsztatta le a combomra-Hogy tetszik-nézett mélyen a szemembe

-Azt nem is mondtam hogy nem tetszik-karoltam át a nyakát és így alig voltam 5 centire a szájától

-Rossz kislány-markolt bele a combomra, mire egy halk nyögés jött ki a számon-Ez csinálhatnád a szobában alattam és hangosabban is-vigyorgott

-Héjj-engedtem el és annyira hátra dőltem hogy majdnem le estem az öléből ha nem kapja el a derekam-Köszi-mondtam zavartan

-Nincs mit Szépségem, de viszont én már megérdemlem azt a rendes csókot? Tudod csak egy lovagi csók-vigyorgott, mire a szemem forgattam,de én se tudtam nem mosolyogni ezért oda hajoltam és megcsókoltam lassan, érzékien, ő meg a derekam szorította magához. Elválltunk és a szemünk össze találkozott. Egyből az a különös érzés volt a hasmban és zavarba is jöttem.

-Felmegyek készülődni-szálltam ki az öléből és mentem fel. Egy 5 perc múlva kopogtak és be jött Petra.

-Nem zavarok? - nevetett

-Dehogy - mosolyogtam

-Köszi-ült le mellém

-Még is mit? - nem értettem mit köszön

-Hát a Brunosat... - elpirult kicsit

-Jaa az semmiség-nevettem

-Dehogy az! - forgatta a szemét nevetve - Na de veletek mi van? - nézett kíváncsian

-Mint hallottad el visz randira-elpirultam

-És mit veszel?

-Még nem tudom - sóhajtottam gondterhelten

-Vegyél szoknyát légyszi abba olyan jól néznél ki

-Ahjj tudod hogy azt nem szeretem

-Viszont Lacit nagyon is és biztos tetszene neki a szoknya - vigyorgott kicsit perverzen

-Nem ér zsarolni-néztem rá szúrósan

-Ez csak tény-nevetett és a szekrényemből elkezdett válogatni

-Na?

-Ez lesz a tökéletes ha csinos helyre visz oda is vagy ha egy egyszerűbb helyre is tökéletes lesz - adta oda a ruhát

-Hát nem is tudom...

-Én viszont igen, szóval menj és kérek egy gyors hajmosást, mert zsíros, aztán meg szárítóm neked szépen ezt felveszed egy kis smink és már meg is kapod örökre a srácot - vigyorgott

-Ezt eltervezted

-Mondtam már hogy kell nekem egy gyönyörű kereszt lány és nélküle nehéz lesz-nevetett

-Ahjj de hülye vagy-fogtam a fejem

-Ja igen és a bátyádnak meg egy kereszt fiú kell meg beszéltük vele amikor itt volt-bólogatott vigyorogva