- Szentesi! – kiabálta valaki. A hang gazdája egyre közelebb érhetett, mert a közelben belerúghatott egy csavarkulcsba, ami nagy zajt csapva szánkázott végig a padlón. Ez utóbbi hangtól Szentesi annyira megijedt, hogy az űrhajó motorja alatt fekve kishíján lefejelte a fölötte magasodó építményt.
- Mi az? – kiáltotta bosszúsan, miközben kikászálódott a motor alól. Egy fiatal férfi kereste, ha Szentesi jól emlékezett, talán a laborból.
- Csongrádi professzor küldött. – válaszolta.
- Milyen ügyben?
- Megint balesetvédelmi gyűlés lesz a vezetőknek, az elmúlt hét eseményeivel kapcsolatban. – válaszolta az iménti kiabáló. – Öt perc múlva kezdődik, a többiek már az 1-es tárgyalóban vannak. – tette hozzá.
- Rendben, azonnal indulok. – bólintott Szentesi, majd a szerszámokat egy kupacba rendezve az 1-es tárgyalóterem felé vette az irányt.
Amint Szentesi megérkezett, Csongrádi bele is kezdett a mondandójába, és elkezdte ledarálni az aznaptól érvényes legújabb szabályokat. Szentesi a harmadik szabályig tudott figyelni, de aztán elkalandozott. Gondolatai az egy héttel korábbi események sűrűjébe repítették:
„Sárvári közben átadta a kormányt Antainak, aki Örsi mellett ülve próbálta visszafelé navigálni az űrhajót, a többiek pedig egy-egy fegyvert felkapva elindultak az ajtók felé.
Ekkor hallatszott a csattanás. Az ajtót kívülről ostromolták a Sötét Zsarnok emberei, miközben a bentiek a hátsó kijárat felé indultak megpróbálkozva hátbatámadással. Antai és Örsi kivételével mindenki kitódult a hátsó ajtón, és már megindultak a sötét ruhás betolakodók felé, amikor a külső hangszórókból felhangzott Örsi kiáltása: Mindenki vissza az űrhajóba! Szerencsére a kinti kis csapat hallgatott rá, úgyhogy berontva az irányítóba kinéztek a szélvédőn, és észrevették az előttük elterülő aszteroidamezőt. Antai őrült vezetési stílusának köszönhetően az űrhajóról az összes ellenséges csapat eltűnt, viszont az űrhajó komoly károkat szenvedett.” Hát, igen. Szentesi vállalta, hogy vezeti a javítást. Utólag persze megbánta, de most már mindegy. Sárvári is jött volna javítani, de ő végül a balesetvédelmi szabályokkal foglalkozott. Szentesi épp itt tartott a gondolatmenetben, amikor…
- Szerinted, Szentesi? – kérdezte Csongrádi.
- Tessék? – pillantott rá Szentesi.
- Azt kérdeztem, hogy szerinted milyen lövedéket hozassak, milyen vastag a Sötét Zsarnok űrhajójának a fala?
- Hát öhm… - kezdte Szentesi. – Szerintem nagyjából három méter, ahhoz, ha jól gondolom, elég a közepes lövedék. – válaszolta elgondolkodva. Csongrádi ezután berekesztette a gyűlést, úgyhogy Szentesi, kihasználva az ebédszünetet, sietett az étkező felé. Miután végzett, visszaindult szerelni, de útközben összefutott Sárvárival.
- Szia! Nem tudod véletlenül hol vannak a 48-as űrállomásról…szóval a régi kollégáim? – kérdezte Sárvári gondterhelten.
- Nem, miért? – kérdezett vissza Szentesi.
- Gyere, segíts megkeresni őket, addig elmesélem! – kérte Sárvári, mire Szentesi egy „oké, és?” biccentéssel követte. Sárvári tehát nekifogott. – Az van, hogy a teleportáló furcsa hangokat ad ki, és csak a 48-as űrállomásnál van másik indítószerkezet, tehát valaki babrál vele!
- Ki a gyanúsított? – vágott közbe Szentesi.
- Dr. Alton, a beépült ember, valószínűleg az újabban a másik űrállomáson dolgozó Szripnként.
VOUS LISEZ
A Meghódított Mars✔️
Science-Fiction"Az utóbbi öt évben szinte minden úgy ment, ahogy kell, így az emberek tehetősebb része már a Marson élt." A Földön túli élet második része. Jó szórakozást! (Megjelent a Gödöllői Tig-Sulimagazinban, 1rész/szám felbontásban) Kérlek nyomj egy csillago...
