💡 Ötlet 💡

10 0 0
                                    

-csak próbálkozik már több órája hasztalan. túlhajszolja magát! - mondja a tesi tanárom
-nem értem mért nem esett még össze... - mondja a tanárnő
ujra megpróbálom, és nem sikerül, landolok és elvesztem az egyensúlyom. sípol a fülem, fáj a fejem és mindenki kérdezgeti tőlem jól vagyok e. mindenki körülöttem van. én csak veszek egy rendes levegőt és dühből neki futok a kötélnek. felugrok átlendülök, és megcsináltam sikerült! majd mikor landolnák kábé fél méttere a földtől minden fekete.órák telhetnek el és nem kelek fel. olyan mint mindig tompa zajok és magányos lebegés a semmiben. belülről valami felemészt és kész, remélem már tényleg vége...

zamnydam

Agymenéseim 1.kötetWhere stories live. Discover now