Anyám felemeli kezét majd azt kérdi.
-Mért félsz karomtól?! - mondja ingerülten
-Hisz csak ölelni szeretnélek!
-Sosem bántottalak téged!
Mondja.
"Nem bántottal?! Ugyan! Már félek felkelni a földről mert az jut eszembe ahogy felpofozod könnyáztatta arcom meghúzod a hajam és azt ordítod ingerülten, hogy áljak már fel! Mikor már melleted lenni is retteges?!"
Gondolom, persze
Persze, ki sosem mondom
-Válaszolj!
Ordítja majd emeli is jobbát és pofozonqz fel, hogy a szemembe mondhassa; SOSEM SZERETTELEK! NEM AKARTALAK TÉGED! ÉS BÁRCSAK MEG SEM SZÜLETTÉL VOLNA!
Ezekbek variációit vágja hozzám nap mint nap. Sokszor csak kinézek az ablakomon, fel az égre. S' megkérdem, mit akarsz még?! Én ezt már nem bírom ki! Nem vagyok elég erős....... Szoktam suttogni, majd előkeresni egy fülest és berakni a Rock zenéim. Sokszor bántanak meg..... Nap mint nap, én meg csak tűröm, hátha egyszer feladom és lesz bátorságom megölni magam...... Az a baj bármennyire is szeretném 1 vagy 2 vagy 10 ember, de vissza tart..... Nem akarom, hogy miattam sírjon a mamám vagy dédim, kik várnák mikor látogatom meg őket.... Vagy az unoka tesóm várná, hogy végre kibeszéljük mi történt az elmúlt fél vagy egy évben........ Nem tudná hova tüntem a kutyám..... És ha bárki szeret........ Ő sem tudná hova tüntem...... Ott van a barátnőm, és fogadott testvérem is...... Kik nem biztos, hogy tűlélnék azt a sokkot, hogy léptem... És komolyan gondoltam.... Ott lenne az a sok titok, mit később síromhoz suttognának, mert nem volt idejük elmondani....... Mert az idő véges..... És megannyi titok van amit fel kell még NEKED fedezned.......
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Agymenéseim 1.kötet
Rastgele-Figyu Panka, holnap az idei szezonnak is vége, de szeretnélek viszont látni téged jövőre a felügyelők közt is. - mondja Marika néni. ~Én addigra már halott leszek... - Öhm.... - a telefonom csörgése szakított félbe. -Jajj én megvárom vegye csak fel...
