You are the one (Lee Minho,Lee Know ff.)

4

Reggel úgy döntöttem hogy nem megyek suliba. Jók a jegyeim és mindig oda figyelek. Most egy nap piheno nem árt, ha meg megkérdezik hogy miért nem mentem akkor majd azt mondom hogy nem éreztem jól magam. Tudom hogy anya nem örülne hogyha megtudná hogy logók.

A konyhába érve elővettem 3 db tojást és egy serpenyőt majd tojás rántottát csináltam. Hamar meg is ettem de épp csörgött a telefonom.
-Szia Jia
-Mégis hol a fenében vagy?-kérdezte ideges
-Hát ma nem megyek be
-Miért is ?
-Mert nem volt kedvem
-Ahhhh jól van, hagyál-ezzel lenyomta.

Jia nagyon hamar felkapja a vizet amit én nagyon rühelek. A szekrényemben kutakodtam valami ruha után majd a választásom egy fekete cica nadrágra, egy fekete trikóra és egy fehér kardigánra esett.
A hajamat összefogtam majd leültem az író asztalomra. Az eddig beírt házikat megcsináltam majd elkezdtem rajzolni. Imádok rajzolni. Ezzel mindig kitudtam adni magamból ami bánt.

Már egy ideje rajzoltam amikor jelzett a telóm hogy elkell indulnom. Hisz táncolni azért még elmegyek. Egy utolsó pillantást vettem a lapra de amint megláttam el sápadtam. Nem hiszem el hogy én Minho-t rajzoltam le. Gyorsan felraktam a szekrényem tetejére majd felkaptam a Converse-m és indultam is. Kb 15 perc alatt ott voltam. Még senki sem volt bent szóval elkeztem telefonozni. Lassan de jöttek az emberek. Amikor elkezdtük volna a bemelegítést akkor Minho rontott be az ajtón.
-Elnezest a késésért!-gyorsan lerakta a cuccát és beállt közénk.

Bemelegítés után eltancoltuk párszor a közös koreot, majd mindenki haza ment , csak én meg Minho nem. Folytattuk a táncunkat. Most már nem akarom elhanyni magam amikor hozzám ér. Elindítottam a zenét majd eltancoltuk az eddig tanultakat.
Már csak egy kicsi volt hátra azt is gyorsan megcsináltuk. Amikor átvettük az egészet akkor megtapsoltam majd ittam egyet.
-Szuper akkor ezzel meg is vagyunk- pakoltam össze a dolgaim
-Miért nem voltál ma iskolában?-szigoru volt
-Nem éreztem jól magam-vontam vállát
-Persze azért táncoltad ki a lelked-ekkor abba hagytam amit épp csináltam és elé álltam
-Nem volt kedvem be menni
-Legalabb szólhattál volna
-Jaj a híres Lee Minho aggódik értem?-kérdeztem tettetett cukisaggal
-Dehogy-ezzel megforgatta szemét majd a vállára kapta a táskáját és elindulta. Pontosabban indult volna ha nem áll meg az ajtóban.
-Jössz már?-kérdezte. Hirtelen annyira megszeppentem hogy nem tudtam mit mondani csak elindultam utána.

Az út lassan telt. Nem szóltunk egymáshoz ami eléggé frusztrálo volt. Amikor leszálltam a buszról akkor jött velem.
-Te hova jössz?-kérdeztem
-Hazakísérlek-jelenti ki
-O-o-oke-miert lettem vörös. Jaj ne....

A házunk előtt megállt és éppen menni készült volna vissza de megragadtam a csuklóját és behúzta magammal a házba.
Ő nem szólt semmit csak jött velem.
-Kersz valamit?-kérdeztem már a konyhában
-Egy pohár vizet- majd elé rajtam
- És...a projekte-kezdte el de félbeszakítottam
-Már befejeztem.-mondtam
-De nekem is kellet volna segítenem
-Igen de annyira unatkoztam hogy megcsináltam. Bocsi-mosolyogtam kínosan
-Semmi baj-itta meg a vizet- Anyud?

-Csak hétvégén jön haza.

Egy picit még beszélgettünk de hamar elkellet mennie. Gyorsan lezuhanyoztam és felkaptam a pizsim. Épp laptopoztam amikor csöngettek.
-Ahjjj. Ki lehet az ilyenkor ?-kérdeztem magamtól
Az ajtót nyitottam ki amikor megláttam hogy Minho el ázva és remegve áll a küszöbön.
-Jezusom mi történt?-engedtem be
-Kerhetek egy szívességet?
-Persze- kicsit féltem hogy mit akarhat.
-Hadd aludjak itt ma este

Remélem tetszettek <3