You are the one (Lee Minho,Lee Know ff.)

11

Minhoval az ágyban feküdtünk, itt akarta aludni én meg persze nem elleneztem.

-Ez jó lesz? - oda néztem a képernyőre és meg láttam a Démonok között című filmet

-Biztos hogy nem- razom a fejem nem legesen

-Nyugi, majd meg védelek a démonoktól- nevetett

A film eléggé ijesző volt, nem vagyok annyira oda a horror fimekért. Amint mindketten lezuhanyoztunk, el aludtunk mert nagyon féradtak voltunk. 

Reggel nagyon rosszul voltam már megint. Minho édesen szuszogott a karjaimban, elkezdtem piszkálni a haját. 

-Umm, kelnék erre minden reggel- dünnyögte mire felnevettem 

-Siess, elfogsz késni a suliból- mondtam neki

-Nem megyek ma

-Miért?- lepődtem meg

-Te sem mész, igy én sem- olyan aranyos volt

-Neked attól még menned kell, és nem fogadok el nemleges választ- erre nagy nehezen kikelt

Amíg ő készülődött addig csináltam neki reggelit. 

-Tessék- adtam oda neki

-Köszönöm- puszilt meg- hivj ha bármi van- ezzel elment

Elkezdtem takarítani majd anya hivott, elmondta hogy elmentek a nagyihoz mert rosszul lett. Egyből elkezdtem aggodni de azt mondták hogy remélhetőleg pár nap és itt lesznek. Akkor megint egyedül vagyok itthon. Nagyon jó

Főztem ebédet, mostam, tévéztem de még igy is unatkoztam. Már 14:00 óra szóval várom mikor ér haza Minho. Pont csöngettek és annyira bolodog voltam, mert azt hittem a szerelmem érkezett meg, de tévedtem. 

-Nocsak Nabi- megint ez a köcsög

-Mit akarsz?- kérdeztem

-Téged- erre rá akartam csapni az ajtóz de nem sikerült-Naa, ezt érdemlem én?

-Még rosszabat- erre elkezdett közeledni felém, hála istennek a telefonom a kezembe volt igy tárcsáztam Minhot ugy hogy ez a barom ne vegye észre. Minho egyből felvette

-Menj innen Sunghoon- mondtam és jol tudtam hogy erre már indul is 

-Előbb játszunk egyet- mosolygott 

Elkezdett közeliteni mire kaptam az alkalman és fejbe vágtam egy párnával. Szaladtam fel az emeletre amilyen gyorsan csak tudtam. Bezártam magam a fördőbe, mire ő folyton dörömbölt. Hivtam a rendőrüket. Nagyon féltem, hisz ez nem egy stabil ajtó. Hála isten a rendőrök itt voltak percek alatt. Minho akkor érkezett meg amikor a kocsiba ültették be. Egyből oda jött és szorosan a karjai közé zért. 

-Nagyon féltem- kezdtem el sírni

-Tudom, de már nem bánthat- hallotam a hangjábol hogy futott

-Sajnálom, hogy ide rángattalak a sulibóő- mondtam szomoruan

-Hogy mersz ilyet mondani, persze hogy ide jöttem- csokolt meg

Persze anyával telfonáltam 1 órát hogy mennyire aggódott, végül sikerült le ráznom.  Le fürödtünk és be bújtunk az ágyba, elég idegörlő volt a mai nap. Eg fél órával később hivtak a rendőrségtő hogy távoltartási parancsott kapott, igy nem jöhet a közelembe. Be vallom öszintén, egy kicsit meg nyugodtam és persze Minho is.