3. rész

169 11 1
                                    

-Honnan ismersz engem?-tett fel egy kérdést Marcus

Tudtam, hogy előbb vagy utóbb majd érdeklődni fog ez ügyben, de nem.. nem szeretném elmondani.

-Rachel! Válaszolnál?-nézett rám kérdőn

-Idővel mindent megtudsz, oké?-néztem rá

-Most szeretném tudni! Miért van hasonló sebed, mint nekem? Honnan ismered a teljes nevem? Mi volt az a Marcusos dolog?-akadt ki

-Mert akkor kaptam kaptam amikor te! A neved azért tudom, mert ismertelek téged! A Marcusos dolgot pedig felejtsd el!-a végére sikítottam egyet, mert egyszerűen kiakadtam

Mi az, hogy ő kér számon? Hmm?
Ha nem viszem magammal akkor Chester még csak nem is említette volna Marcust.

Marcus a hirtelen sikításomtól azonnal befogta a fülét, de így is bántottam.. Újra..

-Szólni kell Linnek, hogy tegyen át egy másik szobába!-mentem volna az ajtóhoz, hogy menjek Linhez, de Marcus oda állt az ajtóba

-Emlékszem!-jelentette ki

-Szuper. Akkor emlékszel, hogy hányszor bántottalak..-sóhajtottam miközbe leültem az ágyamra

-Kicsi voltál! Nem te tehettél arról. Tudom, hogy saját akaratodból nem bántottál volna!-ült le mellém, de tartotta a távolságot

-Akkor is.. bántottalak. És most is..-nyúltam oda óvatosan a füléhez ahonnan folyt ki a vér. Bár az inkább már kezdett odaszáradni

-Nem fájt, oké? Hallok rendesen! Nincs semmi bajom.-mosolygott rám

A mosolya.. ugyan olyan, mint régen.

-Hiányzott a mosolyod..-csúszott ki véletlen a számon

-Ezt nem akartad kimondani.-jött rá amint meglátta az arcom

-Nem, de végülis ez az igazság.-vontam vállat

Végül mind a ketten külön elmentünk zuhanyozni aztán mentünk aludni. A kényelmes ágyam hiányzott a legjobban!

****

-Alszol?-suttogtam Marcusnak

-Nem. Miért?-suttogta vissza

-Ide fekszel mellém?-kérdeztem suttogva, de szinte elmotyogtam az egészet így valószínűleg alig hallott valamit Marcus

-Ha tényleg szeretnéd.-kelt fel az ágyáról majd átjött mellém

Ő lefeküdt a hátára, én pedig úgy helyezkedtem el, hogy hallhassam Marcus szívverését majd szép lassan elaludtam.

*Marcus szemszöge*

Olyan kellemes. Az emlékeim még folyamatosan jönnek vissza, de már elég emlékem van azzal kapcsolatban, hogy tudjam, hogy Rachel számomra egy fontos személy.
Ez elég nyálasan hangzik.

~Words : 350
Visszatértem! Ha van kedved nézz át a másik oldalamra, ott is van néhány könyv! LinaxMikaelsonxx     ♡

Többek, mint szobatársak.. //Marcus Lopez ff.//Where stories live. Discover now