A maffia karjában

part 8-9

Jungkook el ment már vagy egy órája és én egyedül voltam most az egyszer magányosnak éreztem magam. Sétálgattam a kertbe és imádkoztam hogy ne legyen semmi baja szerelmemnek amikor is Lisat láttam meg el akartam kerülni mert úgye nem jó a kapcsolatunk de ő folyton direkt velem szemben jött
- Á Selena hogy telik a napod
- mit is mondjak eddig a pillanatig mesés volt
- az érzés kölcsönös
- gondoltam de most megyek
- hová mész Selena
- a pokol bugyrába jöhetsz te is van hely azzal fogtam magam és tovább mentem de persze neki ez nem tetszett majd kaptam tőle egy pofont utána vigyorogva indult tovább
Be mentem a házba és balszerencsémre Jungkook anyja is itt volt valakivel beszélt. Sietősen mentem keresztül a folyosón de persze neki sem tetszett valami
- hé te, nem akarsz köszönni
- szia forgattam meg a szemem ami neki nem tetszett és pofon vágott én meg úgy voltam vele hogy akkor nem maradok társalogni megyek a szobámba. Le telepedtem Jungkook székére egy pokróc kíséretében két perc után ki tört belőlem a sírás. Nem tudom meddig lehetem így, de Jungkookot latam meg ahogy jön be a szobába amikor meglátta hogy sírok egyből oda jött hozzám nem mondot, nem kérdezett semmit csak szorosan meg ölelt így voltunk egy jó darabig majd félre toltam hogy jól szemügyre vehesem őtt, láttam egy csúnya sebet a kezén nagyon vérzett neki fel álltam hogy oda vigyem az első segély dobozt, a sebét kezeltem amikor megszólalt hirtelen
-miért sírtál?
-fájt a hasam hazudtam neki
-nem tudsz jól hazudni
-semmi nem történt
-Selena bántot valaki? ne merészelj hazudni
-igen,de nem vészes
-ki volt az, mod el kérlek
-Lisa volt az de nem fontos jól vagyok
-jólvan
egy pillanatig azt hittem hogy tényleg ennyi de felállt és ki ment be csapva maga mögött az ajot

JUNGKOOK:
Selenát már egy ideje terorban tartja Lisa ezt nem csak most tudtam meg, már egy ideje figyelem Lisát de most hogy el mondta nekem a szerelmem hogy ki bántja minden nap ezt nem fogom hagyni a végén még elveszítem az életem értelmét
-LISA üvöltöttem a nőnek
- igen Jungkook maci nézet rám tettetet ártatlanságal
-ha meglátlak Selena közeláben neked annyi világos
-nem tudom mit ártottam én neki de jó akkor kerülni fogom
-jólvan és most húzd meg magad egy jó darabig ne gyere a szemem elé majd ott hagytam őtt és mentem vissza Selenához, az ajtót magam mögött be vágtam amitől ő kicsit megszeppent majd mikor látta hogy én vagyok az újra hátra dőlt székemben
- örülnék ha nem csapkodnád az ajtót mondta miután le írt egy mondatot
- jó majd igyekszem oda figyelni rá de szexi titkár néni
- tanár néni kacsintott rám nevetve
- a tanár néni nem akar velem jönni
- hová nézet rám érdeklödőn le ültem az asztalra majd ki vettem a kezéből a ceruráz hogy végre rám nézen
- mondtam hogy megyünk vásárolni nem emlékszel
- de.. de
- nincs semmi de gyere már egész nap itt vagy ebben a házban még nem is voltál sehol gyere jó lesz ígérem
- jó legyen menjünk adta be derekát majd le mentünk a kocsihoz és egyenesen a butikba mentünk az egész úttat végig bohockodtuk, nevetük

SELENA:
- gyeremár te nő meddig cicomáznak téged hallottam Jungkook nevető hangját amint épp boszankodik. De szerencsére nem kellett tovább várnia ki mentem és hát az arca mindent el árult

- Ere vártam ennyit? Ez undorító
- szerintem is az értettem vele egyet majd vissza mentem a következő ruhát fel venni, nagy nehezen rám adták a fekete ruhát így gyorsan elhúzv a függönyt ki léptem

- Nem olyan csúnya mint az előző de nem ez nem ő- mondta az eladó nőnek miután végig mért vagy ezerszer
Kezdem azt hinni hogy itt leszünk egy darabig
A következő ruhát én választottam a csipkés köves ruhát felvéve úgy éreztem hogy egy hercegnő vagyok de hamar let rossz kedvem miután ki mentem helyiségből

- Rózsaszín? - kérdezte kissé kiakadva párom
- mi baj van vele?- néztem rá ártatlanul, tudom hogy nem szabad ilyen világos színt felvenni de olyan jó lenne
- tudod nagyon jól nézet rám sejtelmesen - jó tudom akkor hagyjuk