A maffia karjában

part 20

Beköszöntöt az ősz, Mia a napjai nagy részét nem velünk hanem iskolában tölti, emlékszem az iskola kérdésére, könyörögni kellet neki hogy be menjen az iskolába,de mostanra már minden rendben van. Lassan két hónapja jár és elmondása szerint minden rendben van,de az osztály fönőke nem teljesen ezt mondja de egyenlőre nem kérdeztem rá.
Át léptem a kilencedik hónapba, hihetetlen hogy mostmár heteken belül meg születhet Jiho, izgatottak vagyunk Jungkookkal és még Mia is várja a picit
Jisoo és Mia is találkoztak és egy percre sem erőltettem rá a költözéset de ő maga szeretne Jisooval élni de megvárjuk a fél év végét és hogy Novemberben betöltse a tízen ötöt. Várunk ameddig csak lehet, húzom az időt amíg csak tudom de kicsit sem segít  a helyzetemen hogy Jisso minden nap átt jön hozzánk és így Mia egyre jobban vágyódik hozzá.
Ma délután úgy döntöttem hogy Miaért megyek, úgy sincs jobb dolgom
- Mrs Jeon hová megy ilyen késő délután
- El megyek Miaért, ha Jungkook keres mondja meg neki kérem
- át adom, vigyázon magára
- vigyázni fogok- mosolyogtam rá az idős nőre majd ki sétáltam az autóhoz és el indultam a lányért a gimibe.
Az iskola közelében meglattam egy csapat tinit és köztük Miat is, körbe vették és az egyik lány el kezdte rugdosni, nekem sem kellet több lepatkoltam és ki száltam a kocsiból és a gimisek felé vettem az irányt, nem rohantam egyből oda Miahoz ezel őt sem kellemetlen helyzetbe hozva
- nem gondolod kislányom hogy nem jó ötlet nyilvános helyen ütlegelned egy másik gyereket- a lány megszeppenve nézet rám Majd tekintette lejjebb vándorolt pocakomra és elmosolyodott
- nem gondolja hogy a maga állapotában nem kéne bele szólnia az emberek dolgában, a végén még úgy végzi mint ez a cafka- nézet a földön ülő lányra
- figyel ilyed gyerek ha még eyg megjegyzést teszel a gyerekemere elevenen megnyúzlak- vettem elő fegyverem magam elé téve
- és most kérjetek tőle bocsánatot és jól huzátok meg magatokat
- jólvan már nem kell fel kapni a vizet, bocsánat- nézet rá Miara, majd gyorsan el mentek még az iskola területéről is
- neharagudj- kezdet bele de nem hagytam hogy végig mondja
- nem Mia te ne haragudj, hogy nem tudtalak megvédeni- néztem végig a lányon, észre vettem kezén ékelődő vágás nyomait de még nem tettem szóvá, nem az utcán akarom vele ezt megbeszélni. Nem lehettem ennyire vak, hogy nem vettem észre hogy nincs jól.
Haza érve a lány fel ment a szobájába és bezárkozot. Én is úgyan így tettem csak én nem zártam be az ajtót
Férjem bent volt szobában és szokásosan dolgozott. Leültem asztalára hogy felfigyeljen rám
- Mia vágdosa magát- bambán nézet rám, majd fel állt és ki ment a szobából, én is sétáltam utána egyenesen a lány szobájáig ment ahol el kezdet dörömbölni
- MIA NYISD KI A KIBASZOT AJTÓT
- NEM HALLOD MIA NYISD KI- nem bírtam tovább hallgatni hogy üvöltözik még csapkodja az ajtót
- Mia kérlek nyisd ki az ajtót, Mia drágám nem lesz semmi baj, Mia kérlek szépen- sírtam el magam majd hallottam hogy az autóhoz sétál
- Mia kicsim nyisd ki- katant a zár majd nyílt az ajtó
Szembe találtuk magunkat egy síró lánnyal, lejjebb vándorolt tekintem és láttam hogy véres a keze. Nem voltam rá mérges, nem haragudtam rá, csak szorosan magamhoz öleltem és próbáltam megvigasztalni
- nem lesz semmi baj- simogattam hátát nyugtatás képpen
- bárcsak soha ne születtem volna meg
- hé ilyet ne is mondj, mindent megoldunk együtt- percek teltek el így már nem csak pulcsija volt véres hanem már én is, Jungkook be hozta a kötszert hogy el tudjam látni a lány sebeit, elhuzodtam tőle hogy rá lásak a sebeire.
- ilyet nem csinálhatsz mégegyszer- ült le mellénk férjem, majd komolyan nézet a lányra
- igérd meg hogy nem teszel ilyet magaddal
- ígérem- mondta kezét nyújtva nekem
Sebeit lekezeltem majd Jungkookkal ki mentünk a szobából hogy Mia tudjon pihenni
Vissza sétáltunk a szobánkba majd egyből az asztalokhoz ültünk, átt kellet néznem egy csomó iratot, nagyon le voltam maradva mindennel, vagy tíz fegyfer tartási engedélyt kellete írnom.
- Selena
- igen- néztem fel papirjaimból
- mindegy nem fontos- nézet el rólam az ablak irányába
- na, mi a baj Jungkook mond el- kérletem,de mind hiába
- jó akkor ne mond el- álltam fel székemből majd hogy ki menjek a szobából
- és még neki áll feljebb hát ezt nem hiszem el- mérgelődött csapkodva
- neked mi bajodvan Jungkook egy rossz szót nem szóltam, vagy elkezdet mondani mi bajod vagy fogom magam és Miat és el megyünk
- már megint az a kislány amióta itt van csak vele foglalkozol- kezdet el hangosabban beszélni hozzám, nyakán kidudorodtak az erei így még titkolni sem tudta hogy mérges
- persze hogy sokat vagyok vele, mert szüksége van rám, egy szerető embere van neki most szüksége láttad hogy képes magát bántani Jungkook.
- ha csak vele fogsz foglalkozni akkor tünés a házamból- köpte felém semmit mondón a szavakat
- tudod mit, megyek is minél messzebb tőled és az őnző külsödtől- be mentem a gardróba és minél gyorsabban kaptam fel a széken lévő táskám
Rá se nézve mentem átt Mia szobájába, kopogás nélkül csörtettem be hozzá majd latam hogy még nem aludt aminek most az egyszer örültem
- mit szólnál ahoz ha most el mennék csak mi ketten egy számodra kedves helyre- kérdeztem tőle miután helyet foglaltam az ágyán
- csak mi ketten?
- igen csak mi csajok, mit szólsz?
- ez jól hangzik és hova megyünk- kezdet el lelkesedni
- hova szeretnél menni
- Párizs- monda egyszerűen mindta már sejtette volna hogy meg fogom kérdezni tőle hova menjünk
Remek ötletnek találtam Párizst, szép város és messze is van ettől a helytől és most csak ez számított
Össze szedet magának pár holmit majd gyors tempóban sétáltunk le az autóhoz
- Mrs Jeon, Mia hova mennek ilyen sietősen- állított meg minket a házvezető nő
- megyünk Pár...
- el utazunk hívja fel a repteret hogy legkésőbb egy óra múlva már a felhőket akarom nézni- adtam az utasítás a nőnek, csak bólintott és szó nélkül telefonálni kezdett, nem vártam meg míg befejezi csak Mia kezét megfogva sétáltam a kocsihoz
A reptérre érve, két férfi fogadott minket, majd a várakozó térbe kísérték.
Fél óra múlva a repülőn kell lennünk.
Ez a fél óra gyorsan eltelt, sokszor néztem körbe hátha Jungkook utánunk küldi az embereit. A repülőre felszálva Mia újabb perecet kezdet el majszolni
- ne egyél olyan sokat a végén még hányni fogsz- néztem a még mindig eszegető lányra, csak megrántotta valá majd mit sem törődve velem folytatta előbbi tevékenységét, fejemet megrázva vettem tudomásul hogy nem érdemes egy kamasz lánnyal vitatkoznom
Az út unalmas volt, férjem folyton hívogatott de nem vettem fel neki. Talán nem jó ötlet volt terhesen eljönni egy távoli városba de nem nagyon foglalkoztam ezzel a ténnyel, itt is vannak kórházak, ha jön a baba itt is jöhet mert lesz hol megszülnőm
Kerestünk egy elfogadható szállodát és mivel itt reggel volt nem feküdtünk le
Szép helyet valasztott, be ültünk egy cuki kávézóba, ahol ki kértünk két kávét és egy csomó makaront
Eszegetve néztünk ki az ablakon a mese szép tájra
Jungkook szüntelen hívogatott, egész nap csörgött a telefonom, a harmadik napra már nem csak ő hívott hannem már az egész banda, egy hét múlva Miat us hívogatni kezdték és ara az elhatározásra jutottunk hogy ki kapcsoljuk és veszünk két másikat.
Egy hete vagyunk itt és minden fáradalmamat ki pihenhetem. Egész nap sétálgatunk és ha új tartotta kedvünk akkor be ülünk a medencébe két üdítő kíséretében.
Nem foglalkoztam senkivel és semmivel sem.
Csak mi ketten voltunk és azt kell hogy mondjam jó volt egy kis időre megfeledkeztem arról hogy egyszer muszáj lesz vissza mennünk Forksba.