Rich sex || Hyunin ✓

- 14 -

Ugyanazon a péntek délutánon Jeongin szégyenlősen, mosolyogva kisétált az osztályból a barátaival.

Örült a történteknek; Hyunjin bevallotta neki az érzéseit. És a szavai teljesen őszinték voltak. Vagy legalábbis így hangzottak neki. És az a csók... számára maga volt a tökély.

Jeongin jól érezte magát, hogy viszonozza az idősebb az érzéseit.  Minho azonban folyamatosan felbukkant a fejében, ami zavarta.

–Jól vagy? -kérdezte Felix, miközben a járdán a háza felé tartottak. –Furcsa arcokat vágsz.  -utánozta a gesztusait, amitől Han elnevette magát.

–Jól vagyok -vörös hajú egyszerűen válaszolt, el akarta kerülni aggodalmait.  –Hol van Seungmin?

–Nem hallottad? Minji a szünetben beszélgetett vele, és iskola után találkoztak egy italra. Úgy értem, most. -magyarázta Jisung, és büszke volt barátjára.

–Minjinek nincs pasija? -kérdezte kíváncsian Felix, amikor sarkon fordultak, és átkeltek az utcán.

–Azt hiszem, szakított vele. -a másik elutasítóan megvonta a vállát.

–Csak remélem, hogy nem kell vigasztalnom Mint, ha úgy dönt, hogy visszamegy hozzá. -Jeongin fejcsóválva jegyezte meg, hogy Seungmin nagyon érzékeny volt, amikor szerelemről volt szó.

–Mi van veled? -az ausztrál témát váltott, és a válla köré fonta a karját. –Nem kaptunk semmi hírt a barátodról.

–Ez igaz! -tette hozzá Jisung, és hirtelen felderült. –Hogy vagy Hyunjinnal?

–FIÚK! -Jeongin megnyugtatta őket, és kényelmetlenül érezte magát, hogy milyen csekély a cenzúra, amikor beszéltek. –Semmi más nem történt…

–Igen, persze. Szeretsz hazudni, Yang. Ez látszik.

–Ráadásul a másik alkalommal Hyunjin a házadba ment... Biztos csináltatok valamit.  -jegyezte meg Jisung mindkét szemöldökét felhúzva, de a vörös hajú csak fáradtan horkantott.

–Már mondtam, hogy nem... Nem hiszel nekem?

–Nem. Ezt már világossá tettük neked -válaszolta eélix, miközben a hátizsákjában kereste az otthoni kulcsokat.

Másodpercekkel később mindhárman bementek a helyre, és a nappali felé sétáltak, leültek a fotelbe, ami ott volt.

–Szóval...? Tényleg nem mondasz el nekünk semmit? -Jisung továbbra is ragaszkodott a témához, amitől a kiskorú csalódottan lesütötte a szemét. –A barátaid vagyunk, Jeongin. - húzta össze az ajkát.

–Igen... Tudod, hogy bármit elmondhatsz nekünk. -tette hozzá az ausztrál, és bólintott a fejével.

De Jeongin nem szólalt meg.  Rosszul érezte őket, de még mindig kevés önbizalma volt hozzászólni a témához.  Azt hitte, kényes.

Szerencsére, mielőtt Jeonginnak ismét mentegetődnie kellett volna, egy göndör szőke hajú fiú jelent meg előttük, és melegen mosolygott rájuk.

–Megint reggeli nélkül hagytál, Lix. -jegyezte meg a fiú, és barátságosan megveregette Felix vállát. Majd Jisungra és Jeonginra nézett.  –Ah, ti a barátai vagytok, igaz?

–Igen. Sajnos az egyetlenek. -Jisung válaszul egy pillantást vetette rá.

–A mi iskolánkba jársz, igaz? -kérdezte Jeongin, és érezte, hogy az arca ismerőssé válik.

–Igen. Idősebb vagyok. A nevem Chan.- a legjobb módon mutatkozott be.

–Nos, Chan, ő Jisung, ő pedig Jeongin. Most pedig menj, és zavarj valaki mást, jó? -Felix kényelmetlenül érezte magát a jelenléte miatt. A másik azonban nem hallotta.

–Miért vagy Felix házában? -a vörös hajú kíváncsi volt, és észrevette, hogy úgy tűnik, mindketten rosszul jönnek ki egymással.

–Ó, nem mondta el? Az unokatestvére vagyok. Nos, a másodunokatestvére, de akkor is az unokatestvére. -Chan egyszerűen válaszolt. –Régóta élek velük, de Felix nem szeret, ezért figyelmen kívül hagy az iskolában.

–Nagyon kegyetlen vagy.  -Jisung kifejtette véleményét barátját szidva, miközben elfordította a tekintetét.  –Ha idősebb vagy akkor, segíthetnél nekünk lányokat szerezni. -tette hozzá, ezúttal csalódottan

–Hát nem, idióta. Chan meleg. -a szőke hajú válaszolt, amitől Jeongin hirtelen egy kis együttérzést érzett unokatestvére iránt.

–A melegnek semmi köze ahhoz, hogy tudja, hogyan kell lányokat szerezni. -vélekedett Jeongin. –Sok érdeklődő barátom lehet.  -Chan óvatosan nézett rá, és barátságosan mosolygott rá.

–Köszönöm Jeongin. Örülök, hogy tudom, hogy az unokatestvéremnek okosabb barátai vannak nála. -Az idősebb válaszolt, de Felix úgy döntött, hogy befejezi a beszélgetést.

–Békén hagynál minket, kérlek?  -kérdezte a szőke hajú, túl ingerülten hangozva ahhoz, hogy önmaga legyen.  –Zavartalanul kell tanulnunk.

–Elmegyek, ne aggódj. -Chan megjegyezte, elvette a kabátját, majd kinyitotta a ház bejárati ajtaját.  –Jó volt találkozni veletek.  -mosolygott mindkettőjükre. –Sziasztok

–Szia! -Jisung legyintett, de Jeongin csak intett a kezével, és elbocsátotta.

Valahogy a vörös hajú jobban érezte magát, ha talál egy másik embert, aki ugyanolyan, mint ő, és aki különösen nem félt olyannak mutatni magát, amilyen.

Úgy érezte, Chan egy továbbfejlesztett változata annak, aki lenni akart;  valaki aki úgy élne hogy nem félne mások véleményétől.

Amint besötétedett, Felix egy csettintéssel becsukta a kémiakönyvét, Jisung pedig hangosan felsóhajtott, és panaszkodott mindarról, amit meg kell tanulniuk a következő órára. Jeongin viszont elővette a mobiltelefonját, és óvatosan megnézte, érkezett-e új üzenet, és kissé összeráncolta a homlokát.

–Még mindig nem értem, miért nem szereted Chant. -jegyezte meg Jisung, miközben felült a barátja ágyáról, és egy zöld kör alakú párnával játszott, ami ott volt.  –Úgy értem, menőnek tűnik annak ellenére, hogy meleg… -tette hozzá Han, majd egy pillanatra megállt, és az ausztrálra szegezte a tekintetét.  –Te homofób vagy?  -kezeit a szájához emelte, és betakarta velük.

–Ne mondj hülyeségeket. -a szőke hajú válaszolt neki, megfordult az asztali székében, és dühösen nézett rá. –Chan és én sosem jöttünk ki jól.

–Akkor hogy lehet, hogy hirtelen ilyen jól bánik veled?  -Jeongin felvonta a szemöldökét, kicsit kíváncsi volt a kapcsolatukra.

–Tiszta színészi játék volt. Az unokatestvérem nem igazán ilyen. Pont az ellenkezője. -Felix olyan komolyan beszélt, hogy Jeongin azt fontolgatta, hogy megadja neki a kételyt.

–Nos... De akkor mitől olyan rossz? -Jisung ragaszkodott hozzá, mintha ez egy megfejtetlen rejtély lenne.

–Chan önközpontú, neheztelő, túlzottan védelmező és hülye. És szereti összezavarni az olyan meleg srácokat, mint te, Jeongin. -Felix rámutatott az ujjával, amitől meglepődött. –Szóval légy óvatos... Tényleg tudja, hogyan kell megalázni másokat. -tette hozzá, mielőtt felállt a székről, és a fürdőszoba felé indult, és elhagyta a szobáját.

Abban a pillanatban Jeongin nem tudta, mit higgyen. Nagyon szerette Felix unokatestvérét, és furcsának tűnt számára, hogy valójában olyan rossz, mint a barátja. A világon azonban az utolsó dolog, amit nem akart, az volt, hogy megalázzák szexualitása miatt, ezért úgy döntött, hogy odafigyel a szőke hajúra, és megpróbálja elkerülni.

Szerencséjére, amikor befejezte a tanulást a barátaival és elindult hazafelé, a vörös hajú üzenetet kapott, amitől elmosolyodott.

hyunjin

Találkozunk?