Rich sex || Hyunin ✓

- 19 -

Másodpercekkel később Jeongin lassan elhátrált az idősebb férfitól, közben mély levegőt vett, és lenézett.

–Ne kerüld a témát… -duzzogta Jeongin dühösen, és szeretett volna visszatérni a csók előtti beszélgetésükhöz. –Ezt nem tehetjük meg. A jövőd fontos. Nem akarom, hogy miattam veszíts el mindent. -tette hozzá szomorúan, a kimondott szavak őt is bántják.

–Jeongin... -ragadta meg az arcát. Szerette volna, ha rá szegezheti a tekintetét.  –Tudom, mit csinálok. Majdnem felnőtt vagyok. -mosolygott.  –Ne tegyél minden terhet a válladra... Csak nekem kell aggódnom magamért.

–De törődök veled..

–Én is törődök veled... Ezért nem akarom abbahagyni a kapcsolatunkat, veled akarok lenni -válaszolta komolyan a fekete hajú.

Jeongin nem tudta, mit higgyen vagy gondoljon, mert bár Hyunjin határozottnak tűnt, nagyon nem akart tönkretenni semmit az életében. A másik anyja azonban nagyon szigorúnak hangzott. Jeongin úgy gondolta, hogy idővel a dolgok bonyolulttá válnak. Életük más volt.

Hyunjin viszont úgy gondolta, hogy a kisebbel lenni az egyik legjobb dolog, ami valaha történt vele. Imádta, hogy boldognak érezheti magát vele, és tudta, hogy valaki teljes mértékben szereti.

De...

–Sajnálom. -jegyezte meg Jeongin, és ismét ránézett, ezúttal komolyan.  –Nem fogom ezt megtenni.

–Jeongin... -Hyunjin meg akarta fogni a karját, de a másik elrántott.

–Kérlel, ne legyél önző..

–Önző? -Hyunjin keserűen nevetett, és mindkét kezével megfogta az arcát.  –Boldog életet akarni önzőnek lenni, Jeongin?! Miért bonyolítasz mindent? -tette hozzá hirtelen dühösen.

–Te vagy az, aki tönkreteszi a jövődet, ha velem maradsz! Hát nem látod? -A kiskorú ugyanilyen hangon válaszolt.  –Az életed szó szerint nagyszerű lehet néhány év múlva... De akkor nem, ha én benne vagyok.

–Hát nem tettem világossá, hogy egy cseppet sem érdekel, amit más elvár tőlem?

–De én igen! -Jeongin felsóhajtott, és egy pillanatra abbahagyta a beszédet.  –Azt akarom, hogy te legyél a legjobb abban, amit csinálsz... Azt akarom, hogy boldog légy... De csak ettől az egésztől akadályozlak meg... -szólalt meg Jeongin erőtlenül, és szomorúan nézett az idősebbre.

Hyunjin ezután nem szólt semmit.  Néhány másodpercig csak bámult rá, mintha ez megváltoztathatja a másik véleményét.

–Oké -kommentálta akkor kifejezéstelenül.  –Ha ezt akarod... Nos, megteszem. Távol maradok tőled, Jeongin.

Jeongin, aki a világ legrosszabb emberének érezte magát, halkan bólintott anélkül, hogy ránézett volna, amitől a sötét hajú férfi néhány másodperc múlva elhagyta a helyet.

Aztán a vörös fej némán sírni kezdett a wc-ben, kicsit elnyomva minden érzését abban a pillanatban.

Túl nagy nyomás volt ez számára;  ez olyasmi volt, amit nem tudott kezelni.

Éppen ezért, ahogy teltek a napok, Jeongin és Hyunjin is egyre jobban elvált egymástól, így minden, amit átéltek, csak egy filmtörténetnek tűnt.