Így jártam Gyurikával (eredeti levédett)

1. Csalódás

   Gyurika félve nyitotta kis a szelence fedelét. Pandórához hasonlóan őt is körülvették a démonok, de se annyira szép nem volt (sőt, kifejezetten ocsmány), se démonok nem vették körül a szó szoros értelmében, csak Csárli, az ugandai bevándorló. Fekete haja mindig a szemébe lógott, pézsma illatú parfümja után nem csak a lányok haltak, hanem a legyek is. Mit ne mondjak, Gyurika is ezek a legyek közé tartozott.
A kis dobozban Gyurika édesanyjának féltve őrzött arany ékszerei voltak, amiket Gyurika rendszeresen ellopott, majd zaciba adott némi pénzt remélve. Bár ezen akcióit több dolog is meghíusította (először is az, hogy az ékszerek hamisak voltak, másodszor pedig az, hogy édesanyja volt a zacitulajdonos), de nem szegte kedvét a további bűnycselekmények elkövetésében.
Egyik délután éppen nagyban akciózni készült (túrórudit akard dugni a kabátja zsebébe, vagy máshova is mindegy), mikor kiabálásra lett figyelmes. A kis Spar harmadik sora felé tartott, követve a hangokat. Befordulva lába megcsúszott és elesett a gecibe. Elájult egy-két percre, de egyből fölébredt, amikor egy erős lábat érzett veséi között.
- Menj már arrébb te kiskacsa!- üvöltötte valaki a fejébe, mire kinyitotta libafoszöld szemeit.
Egy hegyes állcsúccsal találta szembe magát. Tartozott hozzá még egy test is (és az előbb említett láb, persze). Az ifjú megjelenése csodás volt, szép sötét szeme és telt ajkai voltak, mellyek azt üvöltötte: - Az enyém baszki menj már innen a hülye kosasraddal te dillettáns!
Gyurika örömmel obszerválta, hogy a szavakat nem neki intézik, hanem egy 80 év körüli nénihez.
-Menj már arrébb mazsola!- A fiú szavai elkápráztatták Gyurikát. Nem figyelte keze mozgásait, csak akkor tért magához, mikor egy erős (erősen retkes) kéz taszított rajta egyet.
- Hova nyúlkálsz?- üvöltötte a fiú. Gyurika csak mosolygott, és nem törődött az arcába fröcsögá nyállal.
A srác befordult a sor végén és elhagyta az üzletet. Gyurika még utánna kiáltotta, hogy "Akciós  a farhát", de hiába. Elhalkuló szavaira már csak a mazsola néni figyelt fel és száguldott két sorral arrébb, mintha nem lenne holnap. Bár az ő korában már kitudja.