-Draco szemszöge-
Nem tudom hogy mi van velem, de muszáj megkérdeznem. Annyira szeretem, egy csodás lány akire már 3 éve vár a szívem.
-Figyelj pöttöm...-jajj mit csinálok
-Mond szöszi.-de aranyos.
-Én szeretlek..- na ebből már nem mászok ki
-Én is téged.
KIMONDTA. SZERET. muszáj voltam magamhoz húzni bele puszilni a hajába. Anyám de jó illata van.
-Szóval... Hermione Jane Granger lennél a barátnőm?
meg kérdeztem, tényleg megkérdeztem.
-Szöszi...-kezdte el. Jajj ebből az lesz hogy nem lehetünk együtt és stb...Kár volt megkérdezni...
-Nagyon szívesen leszek a barátnőd.-folytatta tovább.
-Várj. Tényleg?!
nem tudom elhinni hogy életem szerelme a barátnőm lett.
Már 3 hete együtt vagyunk. Nem hiszem hogy ezt mondom, de életemben először boldog vagyok. És bármit megfogok tenni hogy boldog legyen. Hiszen tőle kaptam életem első ölelését is. Mellette érzem magam igazán teljesnek, még ebbe a sötét időben is...
Az én kis pöttömöm lesz. Meg amúgy is, nem sokára karácsony, valamit még ki kell találnom.
-Hermione szemszöge-
Emlékeztek amikor kijelentettem hogy nincs Dracoval semmi se köztünk? Vissza vonom azt a kijelentésemet. Mert nagyon szeretem. Ha valaki azt mondta volna hogy pont ő lesz majd a barátom, nos, elátkoztam volna. De most. Nagyon fontos számomra és nem érdekel senki hülyesége. Harryékkel azóta már jobb a kapcsolatom, de még nem 100%os. Ginnyvel viszont szó szerint mindent megbeszéltem. Igen még a Dracos dolgot is, és támogat benne. De volt egy kikötése; idézem ,,ha megmerészel bántani akkor el intézem hogy csak keresztapa lehessen."
Csak ő tud róla. De szerintem elég ha 3 ember tudja vagyis 4 mert Draco is elmondta Blaisenek. Fura módon neki nincs baja velem. Mikor megtudta úgy vigyorgott mint a tejbetök. Szerintem valamit tud amit én nem.
Na mindegy is. Ginnyvel épp reggelizni tartunk,és ma le lehet menni Roxmortsba. Nem hittem volna hogy ezt mondom, de örülök hogy nincs ma tanítás. Mikor beléptünk a nagy terembe megcsapott a palacsinta illat. Hmm már tudom mit eszem.
Leültünk az asztalhoz, én pedig már szettem is a tányéromra az előbb említett ételt. Mikor körbe néztem, szembe találtam magam két acélszürke szempárral. Ez az a pillanat amitől rögtön kizárom a külvilágot és csak őket nézem. Már biztos van 10 perce hogy szemkontaktusba keveredtünk, mikor hallottam hogy valaki éppen kizökkent az álomvilágból.
-Hermione baj van?-kérdezte Harry. De mire válaszra nyitottam volna a számat, addigra Ginny kivédett.
-Jajj tudjátok Hermione nem akarta mondani hogy ne aggódjatok, de ma reggel nem érezte jól magát. Úgyhogy szerintem most hagyjuk is békén szegényt, had pihenjen.-ránéztem és köszönet képpen bólintottam neki egyet.
-Igen, szóval ha nem baj, akkor felmennék a szobámba.-elköszöntem tőlük és mentem is. Persze nem egyedül mentem fel, hanem az álom szöszimmel mögöttem. Ahogy kimentem az ajtón, lépteket hallottam és rögtön tudtam ki is az. Az volt a szerencse, hogy mindenki lent volt enni, így betudtunk menni a griffendél klubb helyiségébe. Majd pedig a szobám felé vettük az irányt. Hála istennek egyedül voltam a szobába. Nem voltak szoba társaim. Viszont mikor mentem volna fel a lépcsőn valaki fel kapott a hátára és úgy vitt be a szobámba. Vajon ki is volt az? Hát persze hogy Draco. De már tudta hogy merre volt a szobám, egy párszor már voltunk ott. NE GONDOLJATOK ROSSZRA. Be csukta mögöttünk az ajtót, majd fordított rajtam egyet, és vele szembe találtam magam. Nem haboztam, rögtön lecsaptam az ajkaira,amit kérdés nélkül viszonzott is. Elvoltunk így egy darabig, majd a folyamatot én szakítottam félbe, és mivel még mindig karjai közt voltam, így karjaim nyaka köré fontam, és át öleltem. Annyira imádom őt ölelgetni annyira csodálatos. Hiába, bárki bármit mond az én rossz fiúm lesz. És én érzem magam a legszerencsésebbnek.
Gyorsan le rakott, persze miután végeztünk a hosszú öleléssel. Le vette az ingét, és be feküdt az ágyamba. Viszont amit a karján láttam, nos kiakadtam. Amikor meglátta hogy a karját nézem gyorsan felállt oda húzott mellé és újra leült. De mostmár én is mellette ültem le sokkolódva. A sötét jegy pompázott a karján.
-Draco miért nem mondtad?
-Figyelj pöttöm, nem az én döntésem volt, hanem apámé és Tudod kié. Én ezt az egészet nem akartam. Érted? Csak szeretnék végre boldog lenni, és élni az életem. De apám kényszerített. Annyira de annyira sajnálom, de ha nem tettem volna meg akkor megölt volna, és az anyámat is...
Kérlek Hermione. Megértem ha szakítani akarsz ezért, és teljesen meg is érteném ha most meg utálsz. De tudod.. Te vagy életem szerelme és melletted érzem magam igazán boldognak, úgy hogy rossz ember vagyok. Meg se érdemelnélek, és az életet sem...-fejezte be, és látszott hogy még be is könnyezett. Istenem, nagyon megsajnáltam... Már állt volna fel, mint aki távozni akar.
De gyorsabb voltam, rá fogtam a kezére és vissza húztam, majd elé álltam, ránéztem a karjára ahol AZ vol, de láttam mást is. Voltak körülötte hegek.
-Megpróbáltam eltüntetni... Tudom hogy undorító. -szólt keservesen.
Megfogtam az egyik kezemmel a karját, a másikkal pedig az ujjáért nyúltam és végig simítottam rajta.
-Draco... Ne utáld. Ez te vagy, és ezt csodálom benned. Erős vagy, és egy csodás ember. Tudom hogy nem a te döntésed volt. Nagyon szeretlek és ezen semmi sem fog változtatni. Most pedig nézz a szemembe, és ismételd el utánam;
Csodás ember vagyok, és megérdemlem a boldogságot,és az életet. Jegyezd meg azt amit most mondani fogok. Draco, belőled rossz ember sose lesz, jó ember vagy akivel sok rossz dolog történt.-miután befejeztem, rá néztem és küldtem felé egy biztató mosolyt.
-Csodás ember vagyok és megérdemlem a boldogságot és az életet.-ismételte el utánam, majd magához húzott és átölelt.
-Köszönöm pöttöm. -mondta, majd ajkamra lehelt egy enye csókot.
Elfeküdtünk az ágyamon, majd átöleltem, rádöltem a mellkasára és úgy aludtunk el.
