Nos. Dracoval már 2 hónapja jóban vagyunk, nem hittem volna hogy pont a híres Draco Malfoynak fogok megnyílni azon az estén. De tudjátok mit? Nem bántam meg. És a legdurvább az egészben, hogy még olyat is tud amit Harryék nem. Általában a könyvtárba szoktunk találkozni, hiszen oda nem nagyon járnak be túl sokan. Ma is így lesz. Épp most jöttem ki az utolsó órámról, és mehetek is oda. Ohhh és mielőtt azt hinnétek hogy van valami köztünk akkor el kell hogy szomorítsalak titeket.
-Draco szemszöge-
Már 2 hónapja találkozok folyton Hermioneval a könyvtárban. Annyira jó, hogy valaki előtt meg tudok nyílni. Tudok beszélni az érzéseimről. Egyébként én már itt vagyok a könyvtárba. És csak várok, és várok hogy végre be robogjon. Lehet kicsit felcseszem és nem megyek oda rögtön, elbújok hogy ne lásson.
Szegény, tényleg nem vesz észre.-Hermione szemszöge-
Na jó... Most tényleg késik?! Persze és még mi lányok nem tudunk sietni. Mindegy addig olvasok egy kicsit. Mentem is volna hogy le vegyem a könyvet,de túl magasan van. Nagyon szuper. Még próbáltam ott kapálózni de sehogy se sikerült. Viszont mikor fordultam vissza, egy mellkassal találtam szembe magam. Na igen. Ez bizony Draco mellkasa. Éreztem a zöld almás illatát.
-Szia pöttöm! Na mivan túl magas a szekrény?
kérdezte gúnyosan. Jaj nem is mondtam, már a találka óta pöttömnek hív, hiszen hozzá képest iszonyat alacsony vagyok...
-Szia szöszi. Neked pedig nem tanították meg az órát? Tudod nem szabad ám késni.
És most jön a kedvenc részem.
Az ölelése. Tudom azt hiszitek hogy mivel Malfoy így biztos csak egy szívtelen dög, de Draco más. És mikor megölel úgy érzem hogy biztonságban vagyok.
Szokásosan beültünk abba a kis sarokba, ami amúgy egy csöppet eldugott helyen van, így nem nagyon tudnának meg látni minket. Hiszen fura is lenne. Mármint egy aranyvérű Malfoy és sárvérű... Nos fura lenne. Bár nincs köztünk tényleg semmi, csak barátok. Jó igaz. Én egy kicsit bele vagyok esve, de az most mindegy...
Még egy kicsit beszélgettünk, és mire észbe kaptam már rohantunk is a vacsorára.
Már meg van a rutin, én megyek be előbb és Ő jön mögöttem. Majd beszól valamit én vissza szólok és megyek. De persze egyikünk sem gondolja komolyan, mert alig bírjuk ki röhögés nélkül. Most is így tettünk, majd mentem is az asztalunkhoz. Egyébként nem is mondtam. Már jóba vagyok a fiúkkal, mert valamikor csak meg kellett értenük hogy nincs közöttünk semmi. Mármint ami most van ez a "beszélgető/baráti viszony" arról nem kell tudniuk.
Tudom hogy ők a legjobb barátaim de azért csak bele tudják ütni az orrukat a dolgaimba.
-Sziasztok! Szia Ginny.
öleltem meg a lányt, majd leültem. Bele merültem a gondolataimba és csak akkor zökkentem ki belőlük mikor meghallottam a nevét.
-Bocsi fiúk, mit is mondtatok? Nem figyeltem.
-Tényleg Hermione nem is tudja.
Azt a fejleményt kaptuk hogy Malfoy halálfaló lett.
mondták egyszerre és a halálfaló szót rendesen megnyomva.
Csak néztem rájuk. Egyszer Harryre máskor Ronra.
-Nem hiszem el hogy megint Dra...-mondtam ki majdnem a nevét- Malfoyon lógtok. Nagyon gáz és idegesítő. Most gondoljatok már bele hogy mit mondtok.
mondtam és immár elég ingerülten. Most nem tehetek róla, folyton ilyenekről beszélnek. Hát istenem. Miután végeztem a vacsorával, letudtam annyival a dolgot hogy mennem kell a könyvtárba. Ahogy felálltam Draco is követte a mozdulatom majd jött is utánam. Mikor beértünk a szokásos kis sarkunkhoz, a szöszi már be is ült, mutatva a helyet hogy én is menjek. Persze nem haboztam, rögtön oda dőltem a vállára, Ő pedig a hátamat simogatta. Hát igen, ez van amikor mindketten tudjuk hogy a másik mire gondol.
10 perc után viszont Draco megtörte a csendet.
-Figyelj pöttöm...-kezdte el
-Mond szöszi.
-Én szeretlek..
na jó. ha most tehetném visítva ugrálnék felalá.
-Én is téged.
egy kicsit hezitálva, de kimondtam. Majd megéreztem hogy bele puszil a hajamba, és magához húz.
-Szóval... Hermione Jane Granger lennél a barátnőm?