Az első találkozás

Nyolcadik rész

Ryen szemszöge:

Kijött egy srác az osztályból és elkezd nekem valamit motyogni.

- Hé haver bemehetsz.

Mi az hogy haver? Nem vagyok ennek senkie és csak úgy lehaverozott. Mi ez az iskola?
Beléptem a leendő osztályomba és csupa negativítás áramlott rám. Körbe néztem és elsőnek nem találtam hova tudnék ülni. Gondolom nekem a földön foglaltak helyet. Aztán jobban megnéztem és láttam egy lányt hátso a padsorban egyedül ülni. Gondolom az lesz az én helyem.

- Szia Moxie!

- Öhmm szia? Honnan tudod egyáltalán a nevem új srác?

- Hát a tanárnő mondta, idézem "foglalj helyet Moxie mellett"

- Ja rendben van. Ülj csak le.

Moxie szemszöge:

Elsőnek tökre nem értettem mit akar ott mellettem aztán csak megszólalt.

- Szia Moxie!

- Öhmm szia? Honnan tudod egyáltalán a nevem új srác?

- Hát a tanárnő mondta, idézem "foglalj helyet Moxie mellett"

- Ja rendben van. Ülj csak le.

- Ryan vagyok.

- Moxie. Bár nekem új srác maradsz.- nevettem el magam.

- Na de miért? Nekem a Ryan jobban tetszik.

- Nem is tudom, az új srác név sokkal jobban illik arra a tipik cuki pofidra. - jelentettem ki miközben mind a ketten nevetésben törtünk ki.

Maxi szemszöge:

Mi a sz*r? Mi a sz*r? Ki ez a srác és miért mozdul rá Moxie-ra? Mi jogon? Ő az én barátnőm. Hát ezt k*rvára megkeserüli!

- Hé Krisz!

- Mondjad tesó mi az?

- Hogy is hívják ezt az új srácot Moxie mellett?

- Azt hiszem Ryan. Miért?

- Nagy verésre vágyik.

- Ó igen! Ezt a Maxit szeretem! Mikor és hol?

- Óra után a folyosón!

Moxie szemszöge:

-Hé Moxie tudnál nekem segíteni egy picit?- szólalt meg Ryan

- Hát persze; Ezt az egyenletet az x-től kell számolni és így jön ki az eredmény.

- Kösz Mox!- nevetett rám aranyosan.

Kicsengettek. Én meg Ryan együtt indultunk el az osztályból. Arra lettem figyelmes hogy megtorpant mellettem. Nem értettem miért és hátra kaptam a fejem. Ryan a földön feküdt míg Maxi és haverjai verik és rugdossák. Nem tudtam mit tegyek ezért csak Ryan elé álltam de megcsúsztam és földre kerültem.
Maxi mint ahogy látszódott minden erejét és energiáját összeszedve pont akkor akart Ryanba rúgni de engem talált el. Egyből elájultam. Ryan felkapott és a kezében ébredtem. Ahogy rontottunk ki a suli ajtaján.
Az arca tiszta vér volt a szeme alatt egy lila folt. A keze fejem és a lábam köré kulcsolva voltak.

- Hé Moxie jól vagy?- kérdezte szapora szívdobogással.

De erre nem tudtam neki választ adni mert elájultam megint.
Mikor ébredeztem anyám aggódó tekintetével találtam szembe magam. Viszont jobban foglalkoztatott a kezemben lévő infúzió ami nyomott.. Nagy sokkot hagyott hogy pont Maxi rúgott belém.

- Kicsim hogy vagy? Minden rendben van?

- Anya lassabban. Jól vagyok és igen minden rendben van.

- Mi történt kislányom?- kérdezte aggódva

- Majd elmesélem de hol van Ryan? Jól van?

- Hogy kicsoda? Sajnos nem tudom eldönteni a 4 fiú közül melyik is az a Ryan.

4 fiú? Kik lehetnek azok. Jó szögezzük le Maxiék tuti nem viszont az egyikük lehet Ryan az.

Maxi szemszöge:

- Na mivan haver? Nem bírsz magaddal az első napodon? Már más csajára mész rá?

Csak a falnak löktem a mondatom után és a nyakát szorítottam. Krisz a földre lökte

- Adj a pofájára tesó!- üvöltött Krisz.

Néha oda mentem hozzá és az öklömmel elkezdtem püfölni az arcát.
Vettem magamon az összes erőm és nekivágtam a lábam. Vagyis neki szerettem volna. A lábam Moxie hasába érkezett.

- Ooo bazdmeg tesó.- üvöltött Krisz.

Egyszerűen nem tudtam mit tegyek ezért csak egyhelyben álltam és végig méztem ahogy Ryan kiviszi az ajtón. Tudtam hogy cselekednem kell ezért elküldtem Dave-t hogy vezessen, mivel a srácot eléggé elintéztem és nem fogom rá bízni Moxie-t.
Mi is elindultunk Krisz kocsijával.

Ryan szemszöge:

Nem értem mit akarnak vagy mire gondolnak. Senkinek a csajára nem mozdultam rá. Az első rúgást kevésbé éreztem de miután sokszorozódott egyre jobban. Valaki elém vetődőtt és kivédte a rugást. Nem tudtam ki lehet az de nagyon hálás voltam neki. Kinyitottam a szemem és Moxie-t láttam. Remélem semmi baja sincs. Nem hiszem el. Én vagyok a hibás, miattam kapott. Fogtam magam és felvettem a kezembe. Miközben kirontottunk az iskola ajtón felébredt.

- Héé Moxie jól vagy?

Erre a kérdésre nem kaptam választ így parázni kezdtem hisz újra elájult. Annyira aggódom érte. Félórája ismerem de már most fura megérzésem van vele kapcsolatban

Itt egy extrább rész! Remélem tetszik nektek!❤️