Vámpírlány-Tévhit [szüneteltetve]

3. Megeszlek

Félénken szemeztem Noellel. Az isten adta, meg csak ült, leesett állal és engem bámult. Az is lehet, hogy életre szóló sokkot okoztam neki.

- Noel?-szólongattam.

- Te... hmm... öhm... fogak...- dadogta bambán.

- Hát, igen. Fogak. Tudod, az hozzám tartozik.

- És... a szemed...

- Bordó?

- Bordó.

Megrázta a fejét, ezzel kissé összeszedte magát. Ismét rám nézett. Pislogott párat, gondolom feldolgozta a helyzetet.

- Kisült az agyad?-kérdeztem viccelődve.

- Nem. Ki fog?

- Nem tudom. Szeretnéd?

- Dehogy!- pattant fel ijedten. Szerintem rájött a helyzet jelentőségére. Hogy kivel beszélget, és, hogy ez milyen következményekkel járhat. Elkezdett hátrálni. Láttam a szemében tükröződő félelmet. Gondoltam, szórakoztatom magam egy kicsit. Így hát én is felálltam, és addig közelítettem felé, míg a falhoz nem nyomódott. Még közelebb mentem hozzá, így a szemünk egy magasságba került. Huncutan elmosolyodtam.

- Mit tennél, ha kisütném az agyad?-kérdeztem fekete íriszeibe nézve.

- F-fogalmam s-sincs...-motyogta.

- Éééés, ha... megharapnálak?- suttogtam elvigyorogva.

- N-ne... kérlek...-hunyta le szemeit. Nem bírtam tovább. Felkacagtam. Noel értetlenül, de még mindig óvakodva pillantott rám. Én meg csak nevettem, és nevettem tovább. 

- Bocsánat, de... mi olyan vicces?- kérdezte értetlenül.

- Minden!-kiáltottam továbbra is eszementen vihogva.

- Bővebben?

Kitöröltem a nevetéstől szemembe gyűlt könnyeimet és ránéztem.

- Tényleg elhitted, hogy bántani foglak?

- Igen.- húzta össze magát.- Végül is vámpír vagy. És a vámpírok ilyenek.

- Ezt honnan vetted?-ejtettem le a kezeim.

- Hát... az hülyeség, ha azt mondom, hogy animékből?

Ezen újra elröhögtem magam.

- Nem tudom. Attól függ, melyikből.-mondtam.

- Úgysem ismered...-jött zavarba.- Tudod, én anime őrült vagyok.

- Elhiszed, ha azt mondom, hogy én is?-vigyorogtam.

- Tessék?- emelte rám gyönyörű bogárszemeit.

- Aham.-bólogattam.- Jól hallottad. Na mond a címet. Lehet, ismerem.

- Owari no Seraph?

Elgondolkoztam. Sok animét néztem már, nem jegyeztem meg az összes címét. De erről tudtam, hogy nem láttam.

- Aa.- ráztam a fejem.- Ez kimaradt.

- Ha szeretnéd, elkezdhetjük.

- Oké. Legalább megtudom, mit hisznek rólam az emberek.

- "rólam"? Hogy érted? Az apukád is vámpír, nem?

- De. De ő csak félig.-mondtam.

- Hogy?

Sóhajtottam egyet és kezemet a hasamra tettem.

- Később elmondom. Van vérnarancsotok?