Pszichológiai,állat és emberkísérletek

Na de Kati néni!

Üdvözlök mindenkit ebben a kissé rendhagyó fejezetben! Igen még életben vagyok, hiába tűntem el innen szó nélkül. Az olvasók kéréseit nem felejtettem el, tudom, hogy még két embernek adósa vagyok kísérlet ügyileg. Most leszögezem, hogy bárki írhat nekem hozzászólásba olyan kísérletet, amelyről szeretne részletesebben tájékozódni és majd sort kerítek arra is.

Hogy miért rendhagyó ez a fejezet? Kivételesen olyan kísérletről lesz szó, amit én is csak felvételen láttam, azt viszont elég sokszor, így nincsenek teljesen pontos információim a kísérlet kezdetével kapcsolatban. Aki követi a munkásságom ezen a könyvön kívül az már láthatta ezt két másik helyen két különböző szempontból(pedagógia és pszichológia).

Kezdjük is el. Maga a kísérlet a Kurt Lewin által meghatározott vezetési stílusok óvodásokra tett hatásával foglalkozott. Maga a kutatás Magyarországon zajlott le Mérei Ferenc és Kántás László vezetésével. A kísérletet tartalmazó oktatófilm megtalálható YouTube-on, viszont röviden leírom nektek a lényegét. 

Kurt Lewin 3 vezetési stílust határozott meg ezek a demokratikus, az autokratikus és a Laissez-faire. A kísérletben 3 csoportra osztottak óvodásokat és Kati néni mindegyik csoportnál más stílust alkalmazott, az elsőnél demokratikust, a másodiknál autokratikust, a harmadiknál pedig Laissez-faire. Az óvónő hónapok óta a csoportokkal van, és a kísérlet elején még nem bánt velük különbözően, de azóta ez megváltozott. Eljött az ideje, hogy a gyermekek húsvétra dekorációt készítsenek, Kati néni ezért kézműves foglalkozást tartott színes agyaggal. A foglalkozás az összes csoportban másképp történt, a stílusnak megfelelően. Az első csoporttal kedvesen bánt, elmondta mit fognak csinálni, majd közösen megbeszéltek néhány dolgot és a gyerekek elkezdtek dolgozni. Kati néni segítőkész volt és beszélgetett velük, majd egy kis idő után magukra hagyta őket, hogy átmenjen a második csoporthoz. Amíg távol volt megfigyelhető volt, hogy a gyerekek ugyanolyan lelkesedéssel állnak a dologhoz és szükség esetén kisegítik egymást. A második csoportnál az óvodapedagógus egyből csendet parancsolt és szigorú szabályokat hozott, a gyerekeknek semmi beleszólása nem volt a dologba.Itt nem segítette senki munkáját, helyette csak a negatívumokat emelte ki, mindenért leszidta a gyermekeket, majd egy kis idő elteltével átment a következő csoporthoz. Az autokratikus csoportban lévők vegyesen reagáltak arra, hogy kiment a tekintélyszemély. Voltak, akik dolgoztak tovább, de a csoport jelentős része elkezdte megszegni a szabályokat. Egy kisfiú azonban úgy érezte neki kell rászólni mindenkire Kati néni távollétében. A harmadik csoport volt a legszokatlanabb ugyanis itt mindössze passzív segítségnyújtás történt a köszönésen kívül. A pedagógus gyakorlatilag nem csinált semmit csak segített, ha valaki odament hozzá, de szabályokat nem hozott és feladatot se adott senkinek. A kísérlet többi részéhez hasonlóan itt is magukra lettek hagyva a kicsik és Kati néni visszatért az első csoporthoz. Eleve nem volt nyoma rendnek a Laissez-fair csoportban, viszont amikor nem volt felügyelet még nagyobb lett a káosz, dobálták egymást, asztalra másztak egy-két gyerek sírt is.

A felügyelet visszatérése az első csoportba nem hozott sok változást, az óvodapedagógus addigi viselkedése legfeljebb több dícsérettel bővült. A második csoportba való visszatérésnél azonban egy lépésével rátett még egy lapáttal az addigi cselekedeteire, mégpedig kivételezés használatával. Az utolsó csoportban nemigen történt változás, nekik szinte lényegtelen is volt, hogy bent van-e vagy sem.

A húsvéti kirakat elkészülte után kérdéseket tettek fel a gyermekeknek mindhárom csoportból. A válaszadás során több dolog is megfigyelhető volt. Arra a kérdésre, hogy szeretik-e Kati nénit többen igennel válaszoltak, leginkább a demokratikus és a Laissez- faire csoportban lévők, utóbbiból még egy olyan gyermek is igent mondott, akin látszott, hogy valójában kényelmetlenül érezte magát a csoportban. Az autokratikusan irányított gyerekek közül egy igen és egy nem érkezett válasznak. Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy az igennel válaszoló kisfiú szerint, azok nem szeretik a Kati nénit, akik nem szeretnek piros tojást csinálni. Az egyik kislány, akit kérdeztek képtelen volt suttogásnál hangosabban beszélni, mert mindig csendben kellett lenniük a csoportban.  Egy másik kérdezett válaszát még kiemelném, ami gyakorlatilag a többi csoporttársára is érvényes magatartás: "Azt csinálom, amit engednek". Amikor megkérdezték, hogy miért szeretik az óvónőt a demokratikus csoportból kérdezettek rendesen válaszoltak, míg a harmadik csoport gyermekei nem igazán tudtak mit mondani, azon kívül hogy mindent megenged. Arra a kérdésre, hogy akarnak- e olyanok lenni, mint Kati néni csak igen érkezett, még attól is, aki utálta. Az autokratikus csoport azért akart olyanná válni, hogy ők lehessenek hatalmi pozícióban, ők alázhassanak másokat és ne fordítva.

Részben ennek a köszönhetően már tudjuk, hogy az óvodában a demokratikus vezetési stílus a legjobb választás.

Ajánlom megnézni a videót a címe Lewin-féle vezetési stílusok: Módszerek c.oktatófilm.