The Leader [chanlix] ✓

PART THIRTEEN

Igaza volt Seungminnak, a fiú még pár napig érzi a fájdalmat, utánna már csak nagyon halványan. Bár minden este Chan vizes anyagot terített az égetett részre, amin meglepődött Felix, hiszen azt hitte, a férfit egyáltalán nem érdekli, fáj e neki a nyom, vagy sem.

- Ébredj Felix - morogja a férfi a kisebb feje fölött, mire az kinyitja szemeit, és zavartan felül a pokrócon - Vedd fel - dobja a fiú elé annak farkasszőrből készült mellényét - A keleti törzsek tárgyalni jöttek.

A fiú azonnal engedelmeskedik és felpattan, majd magára veszi a mellényét. Gyorsan megigazítja haját, majd a férfi elé áll.

- Nekem tennem kell majd valamit? - próbál óvatosan puhatolózni, erre a másik megrázza a fejét, és a fiú csuklóját megragadja.

- Csak meg kell jelenned, mert a vezér párja vagy - morogja, majd kivezeti a fiút a sátorból.

Felix szedi a lábait, nem akar lemaradni a nagyobbtól. Changbint látja elől és a többi barbárt mögötte, amint várnak rájuk, illetve a keleti törzsek vezetőire.

- Helyzet? - lép az alacsony mellé Chan, Felix csuklója még mindig markában van.

- Egy kürtszó volt, tehát nincs veszély - a fiú ezt már tudja, hiszen Seungmin mesélt neki erről.

Ha valaki átlépi a kaput, bármely részén a határnak, kürtöt fújnak. Ha egy kürtszó hallatszik, nincs veszély, ha viszont több, akkor az veszélyt jelent.

- Mindhárom törzsfő jön? - kérdi a vezér, mire a másik bólint.

- Igen.

Chan Changbin mellé áll, Felix pedig a nagyobb mellé lesz húzva a vezér által. Kezét elengedi, így a fiú egy lépést tesz oldalra, hogy karjaik ne érjenek össze a nagyobbal.

Nem sokáig van ez így, a férfi szúrós szemmel néz rá, majd újra magához rántja, hogy bőrük összeérjen. Felix zavarban van, nem tud mit kezdeni a helyzettel.

Jó pár percet kell várniuk, mire megjelennek a törzsfők, és a kiséretük. Mikor a barbárok elé érnek, mind Chan emberei, mind a törzsfők emberei letérdelnek egymás előtt, kifejezve tiszteletüket. Felix is letérdelne, ha Chan el nem kapná a kezét.

A törzsfők szeme a fiúra pattan. Gyorsan meg tudják állapítani, honnan ismerős nekik az arc, nem beszélve annak szépségéről.

- Nem is tudtam, hogy elloptad az egyik herceget, Bang Chan - mondja Minhyuk, a vörös törzs vezére, mire az említett férfi összeszorítja az állkapcsát.

- A királynő küldte nekem, hogy elsimítsunk egy problémát népeink között - mondja a férfi komoly hangnemben, viszont a férfiak még mindig a fiút pásztázzák szemeikkel, aki zavarát és félelmét úgy próbálja elfedni, hogy Chan karjába kapaszkodik, és félig elbújik annak háta mögé.

- Miért pont a legszebb gyermekét küldené el neked? - húzza fel egyik szemöldökét Kyungsoo, a fehér törzs vezetője.

Felix akaratlanul is elpirul, így lehajtja fejét, nehogy véletlen Chan meglássa piros arcát és emiatt mérges legyen rá.

- Ez csupán a királynőre és rám tartozik - hangja erős, így a fiú egyre jobban kapaszkodik a férfiba - Házasság köt minket össze, így figyelmeztetlek titeket, hogy aki szemet mer vetni rá, az a bitón végzi.

Chan látja, hogy néhány katona az ide érkező törzsekből nagyot nyel. Tehát egyértelmű a férfinak, későn szólt, már valószínűleg felmérték a fiút szemeikkel.

- Térjünk a tárgyra, Bang Chan - mondja a harmadik törzsfő, Baekwoo, mire a vezér bólint, így Changbin int a barbároknak, hogy oszoljanak szét.

A négy férfi, Felix, és még négy katona a tábor közepén elhelyezkedő sátorhoz megy. A fiú már látta Chant és pár barbárt bemenni ide, de Ő most jár először bent.

Egy asztal van középen, azon pedig egy hatalmas térkép. Nem olyan kicsi, mint amit a sátrukban látott, ez annál sokkal precízebb és hatalmasabb.

- Ha jól hallottam, Nyugatra terveztek terjeszkedni - támaszkodik a falapra Minhyuk, mire Chan bólint.

- Nagyjából a határunktól harminc kilóméterig van teljes értékű föld, utánna kezdődik a mocsár - mutat a lapon a területre a férfi.

- A királynő is igényt tart arra a földrészre.

Baekwoo mondata miatt Chan állkapcsa megfeszül. A másik férfi szemébe néz, erős szemkontaktust vesznek fel.

- A királynő minden létező területre igényt tart. De nem akar újabb háborúba keveredni velünk.

- Viszont - szólal meg Kyungsoo - Mint tudomásod van róla, szövetség alakul a királyság és törzseink között - a férfi apró mosolya fintort képez Chan arcán - Ez esetben nem csupán a Királynő hadseregével, hanem törzseink katonáival is számolnod kell.

Chan mély levegőt vesz, így próbálva nyugtatni magát. Legszívesebben rájuk kiabálna de nem teszi.

- Mit kér tőlem a Királynő? - hamar összerakja a képet a fejében, valamit valamiért cserébe.

- Szeretne szövetségeseként tudni - Minhyuk szavaira Chan aprót fujtat.

Nem kell sokáig gondolkoznia, megfejti idő előtt, az uralkodó hatalma alá akarja vonni a területüket, hiszen a szövetség rengeteg formája a területek egyesítésével kezdődik.

- Dédnagyapáink nem azért küzdöttek éveken át a szabadságért, hogy újra egyesüljünk a királysággal majdnem száz évvel később - a férfi komoly hangszíne erős - Nem mellesleg Apáink sem azért harcoltak, hogy újfent csatába kelljen menjünk. Nem adjuk területeiket, sem szabadságunkat a királyságnak.

A törzsfők mérges tekintettel vizsgálják a férfit, viszont Baekwoo arcán egy pofátlan mosoly jelenik meg.

- Ha így gondolod, Bang Chan - hangja gúnyos, ami miatt összeráncolja homlokát a vezér - De vigyázz, mert hamar elveszíthetsz minden szépet és jót - az utolsó résznél szemei Felixre csúsznak, aki lehajtott fejjel bámul maga elé, már régen elvesztette a fonalat. Chan erre csak még dühösebb lesz, így a fiút óvatosan a háta mögé rejti, aki mintha álmából ébredne, nagyon meglepődik ezen.

- Azt hiszem akkor nincs igazán miről beszélgetnünk tovább - bólint a vezetőknek, akik viszonozzák ezt, majd egyesével kimennek a sátorból.

Chan követi Őket, Felixet derekánál ragadja meg, a vékony fiú szorgosan szedi lábait, de így is nehéz neki tartani a tempót.

Újfent felsorakoznak egymás előtt a törzsek emberei, illetve vezetőik. Apró bólintással búcsúznak egymástól, viszont Baekwoo Chan és Felix elé lép.

- Fontold meg amit mondtunk - arcán apró győztes mosoly van, amire érzelemmentes arccal reagál a vezér - Remélem még találkozunk - nyújtja tenyerét Felix felé, aki zavartan teszi a marokba sajátját, miután leküzdte a félelmét a férfitól.

Szemei kikerekednek, miután tenyereik nem érintkeznek, Baekwoo tekintete minden elmond neki szavak nélkül is. Chan furcsállja a fiú sápadt arcát és kétségbeesett mivoltát.

- Mi az? Kés volt a kezében? Adott valamit? Nagyon megszorította a kezed? - fordítja maga felé a fiút, amint a három férfi eltűnik a tábor területéről az embereivel.

Felix megrázza fejét, hálát ad az égnek, hogy csak most kérdezi a fiút, így megmutatja mindkét tenyerét a férfinak, aki sóhajt a kisebb épp kezeit látva.

- Csak nagyon meleg volt a tenyere - suttogja a fiú, remélve, hogy nem látszik rajta, hazudik.