Az én nevem Bella, 19 éves és van egy csodálatos életem ,iskolás éveim nem voltak oly mesések.Vajon mit vétettem az emberek ellen hogy ezt érdemeltem . Soha nem ártottam egy léleknek sem, de mégis annyi fájdalmat és szenvevést kapok. De egy véletlen...
Alig várom már a ma estét. Nagy kő esett le a szívemről amikor anya nagyon boldogan fogadta a hírt ,hogy a fia meglátogatja.
Utólag: Miután végeztünk a cukiban Niallt hívták a srácok hogy segítsen ,mert a rajongók elszabadultak és a biztonságiak nem bírnak velük. Ezáltal egyedül haza deszkáztam. Élveztem a csendet és felettév boldognak éreztemagam. Sőt még most is. Jelentettem ki magamnak . Este lefekvés elött beszéltem anyával azt utánna elmentem aludni.
...
Ma még az ébresztőm elött is sikerült felkelnem és amint kikászálódtam az ágyból célirányossan a fürdőt vettem célba ami a szobám mellett helyezkedett el. Letusoltam utánna fogatmostam és loboncos hajamat kifesültem, smimket nem nagyon használok de ha használok is akkor max rúzst és szempolla spirált. Amint kiválasztottam a legelegánsabb szettem ami kb így néz ki.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Amint elköszöntem anyától már mentem is a találkozómra az egyik ügyfelemmel.
...
- Szia. Te vagy Bella Gallagher?
- Igen ,én vagyok. Mondtam higgattan és magabiztosan. Te vagy akkor gondolom Eathen Smitcz az ügyfelem.
-Igen, én lennek és .... Na akkor kezgyük is a munkát. Szakítottam félbe a férfit.
- Rendben. Mondta egy kissé meglepetten
Gyors elfoglaltunk a kávézóban rgy sarokban elhelyezkedő asztalt és nekiláttunk a munkának.
- Hé, Bella!
- Igen? Kérdeztem egy kissé türelmetlenül.
- Te mióta csinálod ezt a hekkelősdit?
- MÁR BOCSÁNAT! De magának mi köze hozzá? Kérdeztem feszülten. Megmondtam ,hogy csak akkor segítek ha nem kérdezősködsz.
- Bocsánat de azért nem kell leharapni a fejem!
- Most akkor kellenek az adatok vagy sem? Kérdeztemég mimdig feszülten.
- Igen kell.
- Akkor pofa be!
...
-Már csak pár perc és vége. Na látod tudsz te csöndbemaradni ha akarsz. Oh...késszen is van! Tessék akkor egy új tűzfal , a keresett személyek adatai és a vírushárító.
- Kössz. Akkor a pémzt utalom. Viszlát.
- Viszlát.
A délután négyig a városban voltam és vettem egy két új eldobhatós telót meg egy kevés rágcsát.
...
-Szia anya, megérkeztem !
-Szia kicsim! Gyere be a konyhába. Kiabálta kedves hangon.
- Mit csinálsz? - Kell még pár holmi és nem emlélszem hogy hova raktam le őket.
-Pontosan mik is kellenek?
- A posztolyom , a jelvényem meg a füzetem.
- Nos Anya. Ezeket mind a nappaliban raktad el a pisztolyt a kanapé aljára tapasztottad, a jelvényed már az utazós táskádban és a füzeted is ott van.
- Köszönöm kincsem. Én vagyok a világ legszerencsesebb amyukája ,hogy a lánya már előre elpakolt neki.
- Én meg a legszerencsesebb gyermek akinek az amyulája egy FBI-tag. Mondtam akkora mosollyal a szon mint még soha. Hozol majd nekem valamit?
- Persze mint mimdig. Olyan boldogvagyok, hogy anya kigyógyult a depressziójából annyira meg annak is örülök ,hogy mindig hoz nekem valamit.
...
Már 6 óra és a bátyám nemsokára érkezik. Sikerült még elöbb elpakolnom anya cuccait majd még a vacsira is jutott időm. Amióta beszélzem a bátyámmal csak arra tudok gondolni ,hogy a srácok megutáltak e.
Hallom ,hogy anya szalad le a lépcsőn és hangosan köszön Niallnak.
- Szia Kisfiam! Anya sírva mondta ki a szavakat. De amíg ők elmentek a nappaliba miután nekem beköszöntek neki is láttam a tálalásnak.
- KÉSSZ A VACSI, ASZTALHOZ! Mondtam ordibálva az ebédlő asztaltól.
-Megyünk. Szólaltak meg kórusban.
Bejöttek és leültek az asztalhoz nekiláttunk enni. Amint végeztünk elpakoltam de Niall is besegített ahogy anyu is. Amint végeztünk a pakolással visszamentek a nappaliba de nem tzdtam menni ugyanis valaki hívott. Odamentem a telefonomhoz és felvettem. - Igen tessék........Rendben........Értem..........Utánnanézek.....Aha...Aha.......
