Are you mine?

~VI~

Csendben ültünk egymás mellett. Próbáltam a tekintetét elkapni, de ugyan arra a pontra bámult folyamatosan. Arcát magam felé fordítottam, hogy az állát is lejegelhessem.

- Tudod - nyeltem egy hatalmasat - nem csak te érzel így. Nagyon kivoltam, hogy nem beszéltünk és nagyon hiányoztál. Másra sem bírtam gondolni, csak a csókunkra.

- Nem akarlak elveszíteni Heni. - szakított félbe - De Domát sem akarom. Azon gondolkodtam, hogy összehozom Katával valahogy. Bunkó vagyok de ez az egyetlen olyan megoldás, amiből jól jöhetek ki. Amiből jól jöhetünk ki.

- Én megteszek bármit. - suttogtam, mire apró mosolyra húzta a száját. Miután elolvadt a jég, a szobájába vezetett.

- Adok egy törülközőt, fürödj le nyugodtan. Adok ruhát is. Éhes nem vagy? - kérdezte miközben a szekrényéhez lépett. Kivett egy sima sötétszürke pólót, egy alsónadrággal. - Ha kell esetleg melegítő keress nyugodtan.

- Köszönöm. Kicsit éhes vagyok, igen.

- Csinálok valamit amíg fürdesz. Nyugodtan szólj bármi kell. - elvezetett a fürdőszobához. Kicsit zavarban voltam, nem szeretek másoknál fürdeni. Végül egy hatalmas levegőt vettem és elkezdtem magamról lehámozni a ruhát.

Fürdés után lemostam a sminkem is. Nagyon kellemetlenül éreztem magam Gergő ruháiban. Vagyis igazából imádtam őket, attól éreztem magam így hogy látni fog bennük. Amikor beléptem a szobájába egyből rám kapta a tekintetét. Elmosolyodott.

- Jól áll a pólóm, meg a boxerem. - nézte meg benne a seggem. Szerintem rák vörös lehetett a fejem. - Csináltam neked szendvicset, hogy felszívja valamilyen szinten az alkoholt. Elmegyek lefürdök én is.

Megettem a szendvicset, ami valami eszméletlenül finom volt. A tányért kivittem a konyhába, majd befészkeltem magam az ágyába. Írtam egy sms-t Tominak, hogy nem otthon alszok. Ne keressen ha reggel megy haza. A tévében valami focimeccs ment, próbáltam arra koncentrálni. Nem hoztam magammal töltőt, úgyhogy próbáltam spórolni az aksimmal. Reggelig kibírja, abban biztos vagyok.

És akkor belépett a szobába. A haja vizes volt és szanaszét állt. Csak egy boxer volt rajta. Miközben végignéztem a tetovált testén, a nyakát kínosan simogatta. Elkaptam a tekintetem, a takarón lévő huzatot birizgáltam kínomban. Végül ő is bevágódott mellém. Nem tudtam mit csináljak, de a megivott alkohol bátorságot adott. Lejjebb csúsztam, a fejemet a vállára fektettem és bámultam a számomra tökéletes arcát.

- Zavarba hozol. - fordította felém a fejét. Kezemmel simogatni kezdtem az arcát, a borostája szúrta az ujjbegyeim. Mosolyra húztam a számat.

- Akkor elfordulok. - mondtam, majd tettem egy 180 fokos fordulatot. Azonnal megéreztem a kezeit a derekam körül. Arcát a nyakamhoz bújtatta, éreztem ahogyan a teste az enyémhez simul. Összekulcsoltam az ujjainkat, miközben a sötéttől kialakult homályba bámultam.

- Heni? - suttogta a nevem, kirázott tőle a hideg.

- Hm?

- Megígéred, hogy bármi is legyen itt maradsz? Ha esetleg a többiekkel rosszra fordulna a helyzet?

- Megígérem. - mondtam, majd nyomott a nyakamra egy puszit. Talán ez a hét kellett. Kellett hogy ilyen szar legyen, mert rájöttünk mit is érzünk igazán. Ami ez alatt a hónap alatt kialakult, most elmélyült. Sosem gondoltam volna, hogy én leszek ez a különleges lány, aki Szőke Gergő szerelmét kiváltja. Akiért még a barátait is képes lenne feláldozni...

A telefon csörgésére riadtunk fel.

- Haló? - szólt bele rekedtes, álmos hangon Gergő.

- Baszódj meg. Most is vele vagy? Tudtad, hogy mit érzek iránta, hogy tetszik nekem erre a hátam mögött smárolsz vele aztán ma csak úgy eltűntök? Ennyire hülyének nézel bazdmeg? - Azonnal kipattant a szemem. Doma...

- Figyelj, ezt nem tudnánk megbeszélni holnap?

- Nem! Kurvára nem akarok többet veled beszélni. Mióta kavartok a hátam mögött? Tudod mit? Nem is érdekel. Egy barát nem csinál ilyet. Baszódj meg. - Kinyomta a telefont. Gergő szomorúan nézte a telefonja kijelzőjét. Könnybe lábadt a szemem. Kipattantam az ágyból, felkaptam egy kabátot és kiültem a teraszra a cigimmel. Ettől féltem. Ettől, hogy miattam vesznek össze.

- Úgy néz ki többet nem kell féltékenynek lennem Doma miatt... - ült le mellém Geri.

- Annyira sajnálom... - kezdtem el sírni - Én nem akartam neked fájdalmat okozni.

- Ez nem a te hibád. Be van piálva, nem gondolkodik tisztán. Kata jól megcsinálta a szart.

- Igen. Mindig csak a szar van.

- Gyere ide. - húzott közel magához - Átvészeljük.

- Ígéred?

- Ígérem.