Are you mine?

~IV~

Az ébresztőm hangos zúgására keltem. Nyolc óra harminc múlt, az időjárás szerint napos idő lesz. Köszi Siri, hogy mindig emlékeztetsz, hogy megnézzem az időjárást. Március vége van, hála istennek már jön a jóidő.

Kipattantam az ágyból és egyenesen a szekrényemhez mentem. Felvettem egy fekete farmert, egy hosszúujjú pólót, rá pedig egy vastag, zöld Nike pulóvert. A hajam egyenlöre csak kontyba raktam. Fogat mostam, megmosakodtam és feltettem egy maszkot.

Elkezdtem csinálni reggelit magamnak meg a bátyámnak is, aki álmosan kószálódott ki a szobájából. Szemét törölgetve ment a fürdőszobába. Pirítottam bacont, sütöttem mellé tojást, majd ezeket beletettem egy tortillába. Mellé pakoltam még sajtot, salátát, egy kis hagymát meg egy szelet sonkát. Bedobtam a melegszendvics sütőbe, közben amíg vártam csináltam egy-egy pohár limonádét is.

- Imádlak hugi. - nyomott egy puszit a fejemre Tomi, miközben elvette az egyik tányért. - Ma tizenkettezek.

- Tíztől tízig vagy? - sajnáltam nagyon Tomit. Próbált mindent megtenni, hogy soha ne kelljen nélkülöznünk. Az igazat megvallva, ha nem járnék el én is dolgozni nem jönnénk ki a hónapra. Szerencse, hogy még ösztöndíjat is kapok.

- Igen, úgyhogy gyorsan összekapom magam aztán indulok is. Tudsz nekem betenni kaját?

- Persze. - reggeli után gyorsan pakoltam be neki egy szendvicset meg abból amit főztem szombaton, aztán mentem én is készülődni.

Hogy hogyan telt a hétvégém? Mondjuk úgy, hogy sűrű volt, de megoldottam. Igaz megittam szerintem egy karton Hellt, de mindennel kész voltam és a munkából sem késtem el. Gergő nem keresett egész hétvégén, de még Doma sem. Magányos volt nélkülük... Szerencsére a folyamatos kapkodásom elterelte a figyelmem, de attól még sokat gondoltam rájuk, most még többet is.

Gyorsan lemostam az arcom és kisminkeltem magam a tükör előtt. Elkezdtem kivasalni a hajam, de Tomi szakított félbe.

- Siess, eldoblak a suliba. 10 perc és indulunk! - remek. Inkább késnék az óráról, minthogy kapkodjak. Szerencse, hogy este még bedobáltam a cuccaim a táskába.

- Be kell mennem még dohiba is. - mentem ki a cuccaimmal a kezemben. Majdnem szétszórtam mindent. Tomi csak a szemeit forgatta, kivette a táskájából a cigijét és adott 3 szálat. Na köszi, attól még vennem kell.

Szinte már rohantam a folyosón, mivel a suli előtt elszívott cigi miatt késésben voltam. Nem akartam lemaradni a katalógusról, szerencse hogy eléggé hátul ülök. Halkan beosontam a terembe, hogy ne zavarjam meg az órát. Bepánikoltam, ugyanis a katalógus a másik sorban volt már. Pofátlan módon odatolakodtam az éppen nevét kereső sráchoz.

- Bocsi, megharagszol ha gyorsan aláírom? Pont lemaradtam. - vetettem be a legbájosabb nézésem. Hahh. Még a tollát is kölcsön adta. Girl Power. Domát kerestem mindenhol a tekintetemmel, de sehol sem láttam őt. Egyszer csak jött egy értesítesem, ami elég hangos volt ahhoz, hogy az egész világ rám figyeljen.

- Bocsiii - suttogtam, és egyból lenyomtam a némító gombot. Elővettem a füzetem és megpróbáltam figyelni az órára, de őszintén szólva nem bírtam a kíváncsiságot.

Nagy Bence Simon ismerősnek jelölt.

Gyorsan ránéztem a profiljára, majd oldalra fordítottam a fejem. A srác akinél aláírtam azt a szart, leleste a nevem a papírról. Mindegy, új ismerősök sosem ártanak. Kikapcsoltam a képernyőt és újra az órára próbáltam figyelni. Rezgett a telefonom egyet.

- Tetszik a neved. HH. Kár, hogy nem Herczegnő.

A szemöldököm az égig szaladt. Mi a szar? Ezzel próbál bevágódni? Ritka az ilyen, de én nagyon szeretem a nevem, szerintem anyámék legalább ezt az egyet jól csinálták. Nem írtam vissza, csak az értesítést olvastam el, de rá egy percre jött a következő üzenet.

- Nemár, láttam hogy elolvastad. Illik ilyenkor visszaírni.

Illik a nagy faszt. Inkább kikapcsoltam a netemet az óra további részére.

Óra után hála istennek volt egy fél órás szünetem, vettem egy melegszendvicset és kiültem az udvarra. Gergő, Doma és Máté ott álltak, a szokásos helyünkön. Szembe tűnő volt, hogy le lettem cserélve. Gergő egy lánnyal nevetgélt, miközben átkarolta. Nem tudom, hogy inkább szomorúságot vagy dühöt éreztem. Lehet mind a kettőt. Sőt. Ebben biztos vagyok.

Rágyújtottam egy cigire, kibontottam egy Hellt és néha beleharaptam a melegszendvicsbe. Egyedül ültem, az ég világon senkit sem érdekeltem. Inkább visszakapcsoltam a netem.

- Kijössz az udvarra?

Nem gondolkodtam amikor válaszoltam a katalógusos srácnak, a bosszú hajtott hogy őszinte legyek. Amikorra megtalált a melegszendvicsem elfogyott és a második szálam szívtam.

- Na csak ideértél. - húztam a számat féloldalas mosolyra.

- Ekkora udvaron nehéz megtalálni kedves Herczeg Henrietta.

- Ebben mondjuk igazad van. Foglalj helyet. Kérsz egy szálat?

- Nem, én nem dohányzok. - emelte fel a kezeit védekezően.

Elértem a célom. A három fiú ez után már csak engem néztek, de odajönni nem jöttek volna.

- Tudtad, hogy lesz egy buli pénteken? Csongor tartja, azok meg mindig kurva jó bulik. Tuti ott lesz a fél suli és lehet ismerkedni a sötétben.

- Hát az jobb, minthogy a katalógusról leolvasod a másik nevét. - forgattam meg a szemeim. Kezdett az agyamra menni a srác.

- Te hívtál aztán ide. -  a telefonomra néztem. Pár perc és kezdődött az órám, ezért gyorsan leráztam őt. Ki kell derítenem, hogy Gergőék mennek-e a buliba, mert akkor nekem is fixen ott a helyem.

Az ebédlőben a szokásos helyünkre ültünk Katával. Ő mint mindig rántotthúst evett én meg az otthonról hozott baconös husimat.

- Ahj ilyenkor annyira utállak Heni. Olyan finomakat tudsz főzni, engem meg anyám vár otthon a "gombás pörköltjével" - durrogott két falat között.

- Egyél belőle nyugodtan. - toltam elé nevetne az ételhordót. - Pénteken buli lesz Csongornál. Elmegyünk, de ki kéne nekem derítened valamit.

- Állok a szolgálatodra te szakács istennő. - nyammogott a kajámon.

- Oké, szóval - hajoltam közelebb, hogy suttoghassak - ki kéne derítened, hogy Geri jön vagy nem.

- Miért nem kérdezed meg? Jóba vagytok nem?

- Kata ha tudnám már rég megkérdeztem volna. Ez a baj itt, hogy most nem beszélünk. Gondolj bele, ha ő jön akkor Doma is. Win-win szituáció. - Dobtam be a "Doma" kártyát.

- Oké, kiderítem. Úristen akkor kibaszottul jól kell kinéznünk. Holnap átjössz, anyám megcsinálja a körmünket. Isten áldja, hogy van műkörmös szakmája. - dobott egy csókot az ég felé - Pénteken meg haj, smink, outfit. Nálad?

- Gyere persze.

- Heni. Muszáj őket elcsábítanunk. De tényleg. Látom rajtad, hogy mennyire odáig vagy Gergőért. Ismerlek. Vagyis az ízlésed az biztos.

- Nem tudom mit érzek iránta Kata. Múltkor csókolóztunk, most meg egy másik csajjal volt egész szünetben.

- Hogy micsoda??!! - csattant fel. Az egész ebédlő ránk nézett. Ez ilyen nap lesz vagy mi?

- Hát... Hétvégén buliztunk együtt, részegek voltunk és kint smároltunk. Aztán azóta nem is keres. Azt hiszi hogy én azt egy hibának gondoltam, pedig őszintén én még soha nem éreztem olyat.

- De akkor magyarázd meg neki. Ne hagyd, hogy egy félreértés miatt az, ami elkezdett kialakulni tönkre menjen. Van még ma órád? Csak mert akkor dumálhatnánk később.

- Hatkor még egy. Utána bőven ráérek. Kedd, szerda nincs sulim. - nyújtottam ki rá a nyelvem. Helyette mehetek dolgozni, de az már mellékes csak.