Bántalmazásból Szerelem

7.

Jungkook:

Ahogy be nyitottam a három jó madár rám szegezte a fegyverüket meg adóan raktam fel kezeimet.
-Jézus le is lőhetünk volna. - mondta hisztérikusan Lucas.
-De nem tettétek. - rántom meg a vállam. Hátam mögül éreztem egy apró fejbe vágást így oda fordultam. Szembe találtam magam egy mérges
Mark-kal.
-Ne húzogasd itt nekem a vállad. - Mit se törődve vele mentem oda Jacksonhoz.

-Jól vagy? - néztem rá aggódóan.
-Meg leszek. - küldött felém egy mosolyt.
-Remélem is. - mosolyogtam vissza.
-A srác merre van? - fordultam a másik két jó madár felé.
-Hát... - simitott kínosan Lucas nyakára.Le hunytam pilláimat, majd vettem egy mély levegőt.
-Hol van? - kérdeztem rá még egyszer.
-Ahogy már mondtam volt nála fegyver így ki szabadult és azóta még nem sikerült meg találni. - mondta Mark.

-Most ti azt mondjátok nekem hogy egy 17 éves kisfiú meg szökött a kezeitek közül? - temetem arcomat kezeimbe.
-Mondjátok meg nekem azt,hogy miért ti vagytok a három legjobb embereim ha,egy srác ki játszott benneteket? - néztem rájuk.
-Nem tehetünk róla egyikünk sem számított arra hogy a kis srácnál lesz egy fegyver minket is meg lepett. Így is szerencsétlen Jackson bánta az egészet. - mondta Lucas. Épp nyitotta volna még szóra a szájt mikor meg halottam hogy valaki lent motoszkál.
-Shh valaki van itt. - suttogtam oda a többieknek.

Lassan keztem halladni az ajtó felé majd, óvatosan ki nyitottam. Körbe néztem de sehol nem volt senki így tovább ment a lépcső előtt meg álltam mivel megint hallani lehetett hogy valaki van itt.Halkan mentem le a lépcsőn majd a konyhába vettem az irányt ahol elvileg a drága kis betolakodónk található.Ahogy az ajtóhoz értem egy réműlt Hobit láttam.Várjunk ő mit keres egyáltalán itt?

-Te mégis mit keresel itt? - vontam azzonal kérdőre megszeppent barátomat.
-Ohh szia Kook. -mosolyodott el kínosan.
-Hát ez egy egészen vicces story.Namjoonék küldtek utánad mivel féltek hogy valami bajod esik,és  engem küldtek utánad.-mondta el.
-Szóval Hyungék küldtek utánam? - néztem rá furcsálva, mivel ők ilyet sose csinálnának hisz tudják hogy nem szeretem mikor bele avatkoznak abba ami az én dolgom.
-Igen. - felelte félve. Itt már biztos hogy valami nincs rendben.
-Fel teszem újra a kérdést mit keresel itt? - néztem mélyen szemébe. Láttam rajta hogy el gondolkozik a válaszon:
-Azért vagyok itt mert Nam küldött. - mondta végig a szemembe. Láttam a szemeiben azt a bizonyos hazugságot.
-Ohh drága Hobi miért kell neked a szemembe hazudnod. - csóválom fejem.
-M-Mi? - kérdezte dadogva.
-Lucas fogd le! - tette azt amit mondtam. Oda lépetem elé majd állánál fogva fordítottam szembe magammal.
-Úgy látom nem értesz a szép szóból pedig nem akartalak bántani de hát ha neked nem tetszik mikor kedvesen bának veled akkor nem. - rántottam meg hanyagul vállam.

Láttam hogy mondatom végre nyel egy nagyot.
-Kérlek Jungkook el mondtam már hogy miért vagyok itt mért nem hiszed el? - nézett rám dühösen, pedig semmi oka rá.
-Azért mert tudom hogy hazudsz, és tudod jól hogy gyűlölöm azt mikor valaki az arcomba hazudik. - sétáltam el a konyha pultig,onnan fel vettem egy kést majd lassan el indultam felé.

-Mit akarsz azzal a késel? - kérdezte félve.Nem válaszoltam a kérdésére csak mentem ugyan úgy előre.Mikor oda értem hozzá el mosolyodtam szélesen.

-Lásd milyen kedves vagyok még egyszer meg kérdezem tőled.Még is miért vagy itt? Jól gondold meg a válaszod mert ha megint hazudni mersz a szemembe nem foglak kímélni semmitől. - mondtam teljesen nyugodtan.

-Már mondtam Namék küldtek.-nézett rám.
-Rossz válasz. - ráztam meg fejem, majd egy egyszerű mozdulattal a combjába állítottam a kést. Fájdalmasan fel ordított de ez engem ridegen hagyott.Egy mozzdulattal ki húztam a lábából mire még nagyobbat kiáltott.

-Tudodd mit Hobi most szépen fel hívjunk Namot és ha nem igaz amit te állítasz,hideg vérrel ölek meg!-mosolyodok el betegen.
-Mit szólsz hozzá? -húztam fel szemöldököm.
-Rendben.-válaszolta magabiztosan.Elő vettem mobilom majd tárcsáztam Namot. Hármat csenget:

-Igen-szólt bele
-Azt szeretném kérdezni,hogy tényleg te küldted utánam Hobit?-kérdeztem miközben a kést forgattam a kezembe.
-Miért te nem itthon vagy?-kérdezte furcsálva.Szóval Hoseok hazudott nekem.
-Nem de majd beszélünk valamit még el kell intéznem.-ezzel ki is nyomtam.
-Szóval hazudtál.-mondtam nyugottan.

-MÉG IS HOGY VOLT MERSZED A SZEMEMBE HAZUDNI HAA? MOST AZZONAL MOND EL HOGY MÉG IS MI A JÓ KURVA ÉLETTET KERESEL ITT MERT ESKÜSZÖM,HOGY ÉLVE MEG NYÚZLAK!-kiabáltam le.
-Nem vagyok hajlandó el mondani-mondta nevetve.Nekem pedig itt lett elegem a kést egyenest a gyomrába szúrtam,majd meg forgattam benne.
-Utolsó szó?-kérdeztem
-Nem fogod tudni meg védeni őt.-suttogta majd eszméletétt vesztette."Kit nem fogok tudni meg védeni?"
-Lucas tüntesétek el!-mondtam.
-Ha végeztetek menjetek haza.-mondtam majd ki indultam az autóhoz.Amint haza értem a szobámba vezettet az utam. Amikor be nyitottam Jiminnel találtam szembe magam ahogy az ágyamon felszik hassal és olvasik.Halkan oda mentem,meg fogtam a lábát és le húztam az ágyról.Ijedtében egy hatalmasott sikított.

Jimin:

Miútán Jungkook elment el gondolkoztam hogy még is mit tettem.Mondanám hogy rossz érzés volt,de akkor hazudnék.Magam se értem hogy hogy mertem rá mászni az elrablómra de az igazat meg valva nem is érdekel mivel máskor is meg tenném.Kíváncsi vagyok hogy holnap fel köszöntenek e apáék de ahogy őt ismerem megint elfelejtette a születés napom.Mindegy is van ennél fontosabb is mint a szüli napom.Arra lettem figyelme hogy kopognak.

-Igen?-kérdztem,majd nyílt az ajtó és számomra ismeretlen srác jött be.Mivel nem ismerem így kicsit meg ijedtem tőle.
-Nyugi nem bántalak.-ült le az ágy sarkába.
-A nevem Taehyung Jungkook öccse és...-nem engedtem hogy befejeze.
-Yoongi párja.-mondtam.
-Igen.-mondta
-Csak szólni szeretnák hogy lassan vacsi.-mondta majd ki is ment.Már ilyen késő van? Kook hol van már?"Várjunk engem miért érdekel hog ő hol van?"Meg ráztam a fejem majd le mentem kajálni.Egészen finomat főz Jin az nem vitás.Gyors lezuhanyoztam majd vettem fel egy boxert és Kook egyik polóját.Még lent találtam egy könyvet amit el keztem olvasni,annyira bele voltam merülve a könyvbe hogy a külvilágot kizártam.Hirtelen egy kezet érzek meg lábamon ijedtembe egy kurva nagyott sikítottam.