💙 tomtord❤ Egy Fejezetes Storik

1.

Mìota tord átvert minket, azóta minden jobb lett! felépìtettük a házat amit tord még anno leroncsolt.
Igaz néhány hej a házban más lett de attol még a mi házunk!
És igazán szép munkát végeztünk vele.
Edd probálta elfelejteni ezt az égészet, de szerintem ezt nem lehet csak úgy kitöröli az életünkből.
Edd Mett és én sokkal jobban kezeljük egymást mint korábban.
Edd még mindig imád programokat szervezni, mett meg még mindig imádja magát! Semmi nem változott igazán bennük aminek örülök,Több mint kevésbé -_-

                 ~Tord bázisán~

egy ujabb munkával teli reggel kezdete... ugh....fáj a rohadt fejem...
Felkeltem, majd felvettem a szokásos piros pulcsim és a kék eggyenruhám...lesétáltam paulékhoz és patrikhoz, akik már rég lent virìtottak a konyhában.
Joreggelt fönök!
Mondta patrik, paul, egyszerre.
Hogy aludt az éjjel?
Sz@rul!
Ma a szokásosnál is többet aludt.
Tudok rola paul!
Leültem az asztalhoz és megkértem patriket hogy csináljon   bacont.
Mikor már megettem, akkor máris indultam a papìrmunkáknak, hiszen már csak egy kevés volt belőlük.
Még hozatnom kell fegyvereket a raktárba. Baszus tényleg!
Paul!
Igen vörös vezér?
Kérlek hozd a listát amin azok a rohadt fegyverek vannak amik kellenek a követkerő bevetésünkre!
Máris!

Hátra döltem a székemben malyd ránéztem a robot kezemre.
Egy pillanatra vissza emlékeztem arra a napra mikor.........
UGH! nem nem juthat megint eszedbe!
De mégis.......
...
Bárcsak megse történt volna!
Akkor még mindig ott lehetnék eddéknél!
HELYRE KELL HOZNOM!
NEM BIROM MÁR....
...
Nem birom már ezt.....
...
Visza megyek!
VISSZA MEGYEK EDDÉKHEZ!
...
Én ezt nem birom tovább így... éreztem ahogy a könnyeim lasan kusztak végig az arcomon.
Letettem a felyem az asztalra majd elaludtam.
               ~Paul szemszöge~
Máris vittem a papírokat a fönöknek, mikor beléptem az irodájába, egyből észrevettem hogy a fönök fejjel az asztalnak van, oda szaladtam, és láttam hogy alszik.
Elis hiszem, hiszen reggeltől estig szervezi az expedíciókat és azt a sok papìr munkát! Meghát ott hagyta a barátjait akik egykor a mindenét jelentették.
Így még talán soha nem láttam a vörös vezért.
Szoltam patricknak, és eggyütt elvittük a szobájába, majd othagytuk had pihenjen.

Nos hát ez lenne az első rész, remélem elnyerte az érdeklődéseteket, köszön hogy elolvastad, kövi résszel várlak titekeg. :3
Ami valamivel izgalmasabb lesz. ;)