Újra Középföldén (Gyűrűk Ura ff)

3. rész

Külső szemszög:

Lorcan ölében a lánnyal suhant át az erdőn. Elámult az erején. Először az ő mágiája is kitört és hatalmas pusztítást végzett, de az ehhez képest semmi volt. Valószínűleg azért mert a lány idősebb, mint ő volt és mert a lány valami farkas és kutya is. Karvaly magyarázott neki erről valamit, de nem értette teljesen. Eldöntötte hogy majd kifaggatja erről a kicsi harcost. Látta hogy erős, erősebb mint bármelyik tünde vagy ember és szinte kifogástalan a harci tudása. Persze volt még rajta mit csiszolni, de mérföldekkel jobb volt mint az átlag. Nemsokára kiértek a lepusztult erdőrészből, ezért a harcos megállt és körbenézett. Kiküldte a mágiáját és miután az nem észlelt semmit, ami árthatott volna nekik, lefektette a földre a lányt, aki amint megérezte Lorcan hőjének a hiányát egyből utána kapott, majd amikor nem találta összehúzta magát, és úgy aludt tovább. Lorcan elfordult és tüzetrakott hogy a lány ne fázzon.

Hogy bírja? érintette meg Karvaly lovasa elméjét.

Jobban mint hittem vonta meg a vállát Vicces. Ha nem tudnám milyen zavaró azt mondanám aranyos amikor alszik pillantott a szuszogó lányra.

Olyan mint amilyen te voltál állapított meg a fekete sárkány És ezért nem akarsz nyitni felé. Mondjuk amúgy is zárkózott vagy, de vele szemben még inkább. Arra emlékeztet aki voltál. Arra, amit elvesztettél, és ez zavar.

És akkor mi van?

Nem ő tehet róla hogy Authril meghalt. Nem az ő hibája.

Lehet hogy nem ő kérte, de miatta, érte halt meg. Érte és a sárkányáért, de ezt te is tudod.

Azzal hogy bunkózol vele nem érsz el semmit. Nem lesz jobb. Authril nem akarná hogy hiábavaló legyen az áldozata. Próbálj meg kedvesebb lenni, csak egy kicsit. Tudom hogy évszázadok óta rejtegeted, hogy van szíved, de engem nem csapsz be. Hidd el a lány értékelni fogja a próbálkozásod.

Az agyamra mész! morgolódott Lorcan miközben az alvó lány arcát nézte Legyen. Megpróbálom, de ne számíts sokra sóhajtott fel.

Helyes.

Lefeküdt a tűz másik oldalára hogy aludjon. Tudta hogy a lány most még sokáig fog aludni. Fel kellett töltenie a mágiáját. Miközben a hátára fordult, hogy lássa az eget, azon gondolkozott hogy hogyan legyen kedves. Sárkányának igaza volt. Évszázadok óta jéghideg volt és most nem tudta hogyan engedjen fel. Ezekkel a gondolatokkal aludt el, de előtte felhúzott egy mágiapajzsot maguk köré.

Anita szemszöge:

Mikor felkeltem csörömpölést és szitkozódást hallottam. Kinyitottam a szemem és Lorcant láttam amint valamit ügyködik a tűz fölött.

-Mit csinálsz? - kérdeztem miközben felültem. Futólag rám pillantott, de egyből visszafordult a figyelme a kreálmánya felé.

-Tegnap sok energiát veszítettél, gondoltam többre vágy kenyérnél, úgyhogy nekiálltam tojást sütni, de elkezdett kialudni a tűz, nem tudom miben süssem a tojást és kiborult a só - sorolta a problémáit gyászos arccal - Én nem értek a konyhához. Csak nyárson tudok húst sütni. Még a levessel is küzdök - morgolódott. Meglepett hogy gondolt rám. Gondoltam segítek neki. Felálltam és felélesztettem a tüzet. Odaléptem Lorcanhoz, kivettem a kezéből a tojásokat. Kerestem a táskámban egy serpenyőt, beletörtem a tojásokat és a maradék sóból is raktam rá, majd az egészet ráraktam a tűzre.

-Kész. Csak pár perc - a harcos csak bólintott. Mikor kész lett a tojás nekem adta az első adagot és miután elkezdtem enni, csak utána látott neki a sajátjának. Hamar végzett és az enyémmel kezdett szemezni - Kéred? - néztem rá.