Lokius

Vihar

Mobius fáradtan csukta be maga mögött a lakás ajtaját. Már átkozta magát, hogy haza hozta munkáját, de nem volt más választása.

-Loki! Megjöttem!-kiáltotta, ám ahogy azt várta, az isten nem mutatta jelét. Nem aggódott különösebben, arra gondolt, biztos a hálószobában van és alszik, ezért rögtön le ült dolgozószobájában, hogy befejezhesse a munkát. Lelkesen nekilátott a munkának, hogy mielőbb csatlakozhasson a minden bizonyára alvó Lokihoz. 

Az eget hatalmas dörrenés rázta meg és az egész lakásban elment az áram. Mobius nagyot sóhajtott. Utálta mikor ez történik, de számíthatott volna rá. Kiment megnézni és nem is örülhetett volna jobban, mikor sikerült vissza szereznie az áramot. Megnyugodott, s ismét asztalhoz ült. Ez alkalommal azonban társasága is akadt. Egy fekete macska foglalt helyet Mobius laptopja előtt. 

-Loki?-kérdezte Mobius és óvatosan megérintette a fekete macskát. Halványan elmosolyodott, és legszívesebben órákig simogatná, de dolga volt. Megfogta a macskává változott Lokit és a földre tette. A cica fújtatni kezdett, mérges, zöld szemeit pedig a férfira meresztette. -Bocsi édesem, de dolgoznom kell. Hamarosan végzek.-mondta, majd le ült, és ahogy mondta dolgozott. Loki macska azonban nem adta fel! Azonnal vissza ugrott az asztal tetejére. Elkezdett Mobius karjához dörgölőzni, halkan dorombolt neki. Mobius kuncogott, néhányszor megsimogatta a feje búbját.-Mi lenne ha megvárnál a hálóban? És habár nagyon aranyos ez a formád is, szeretném ha újra ember lennél kedvesem.-Loki nem hallgatott rá. Még vissza változni sem tette, egyszerűen nyávogni kezdett. Mobius türelmes volt, de most viszont fáradt volt és szeretné befejezni a maradék munkát is.-Elég, Loki.-az isten ekkor a mellkasához ment, hogy oda nyomja magát.-Ne tereld el a figyelmemet. Megszeretném csinálni a munkát mielőtt a vihar miatt újra elmegy az áram.-ezzel ismét ellökte magától. Mobius miután látta, hogy Loki nem hagyja magára, felsóhajtott és hagyta, hogy az ölében foglaljon helyet. A fejét rázta miközben Lokit simogatta. Bosszantó volt, nem segített és nem tud a munkára koncentrálni. 

Amikor újabb menydörgés rázta meg az eget, Loki macska összegömbölyödve bújt Mobiushoz. A férfi fejében egyszerre sok gondolat és kérdés fogalmazódott meg, de a munka jelen esetben fontosabb volt befejezni, mint megkérdőjelezni Loki tetteit megkérdőjelezni. Amikor azonban folyamatosan menydörgést hallott, végre talán megértette, mi történik itt. 

-Loki...Te félsz?-kérdezte felvilágosodva. A macska erre enyhén bele harapott bőrébe. Mobius sziszegett. Halkan felnyögött. Nem hitte el, hogy Loki macskává változik ha fél.-Tudod, a mennydörgés, maga a vihar nem érhet el téged. Valószínűleg Thorra asszociálsz. És tudom, hogy egy dühös Thor ijesztő.-magyarázta, majd felvette a kezébe és a mellkasához emelte.-Thor nincs itt édesem. De a villámlás teljesen természetes okokból is előfordulhatnak.-mosolygott és bele puszilt fekete bundájába. Mobius úgy döntött mára ennyi bőven elég volt, Lokival a karjaiban elindult a szobába.-Próbálj meg aludni, Loki.-suttogta és takarót terített magára, magára, el nem engedve az istent. 

Másnap reggel arra ébredt, hogy Loki, eredeti formájában feküdt teljesen meztelenül. 

Sziasztok^^ Egy ideje már, hogy nem jelentkeztem wattpadon, de ez az évvége a suliban valami borzasztó, viszont már nagyon akartam valami Loki ff :D (még pár nappal később Dr Strange történet is lesz *-*)