Lokius

Csókok

-Rendben, mond el a TVA 3 legfontosabb törvényét amit semmiképpen sem szabad megsérteni.-Mobius hangja visszhangként keringett Loki fejében, s habár szerette Mobius hangját, jobban örült volna ha hagyja végre pihenni. Bosszúsan felsóhajtott és rá könyökölt az asztalra, hevesen tiltakozva ellene.

-Mobiuuus, nem bírom tovább.-feje halkan koppant az asztalon ahogy kicsúsztak alóla karjai. Loki így már teljesen az asztalon pihentette fejét.-Már órák óta arra kényszerítesz, hogy ismételgessem a TVA törvényeit és működését.-Mobius becsukta a mappát amit kezében tartott és le ült az istennel szemben. 

-Még ha úgy is gondolod, hogy nincs rájuk szükség, fontos, hogy ismerd őket, ha valaha is azt szeretnéd, hogy leszálljanak rólad. Te is tudod, hogy Ravonna legszívessebben még a szobádba sem hagyná, hogy egyedül legyél, tartva attól mikor gyújtod fel a helyet.-az ügynök sóhajtott, kezével Loki fekete tincsei közé túrt. -Meg aztán ha ennyit nem tudsz, hogyan várhatod el a többiektől, hogy velük menj a küldetésekre? Senki sem fogja el vállalni.-csóválta a fejét. Loki úgy döntött, csak hallgat rá, így még egy órával később, mér gond nélkül fel tudta idézni a legfontosabb dolgokat, később pedig miss Minutes is csatlakozott hozzájuk, hogy ellenőrizze őket. Miután meggyőződött arról, hogy minden rendben, Loki ajkai farkas vigyorra húzódtak. Már alig várta, hogy az épületen belül is használhassa mágiáját, még ha csak egy-két százalékát is. 

-Ez azt jelenti, hogy nincs szükség több leckére?-ragyogtak fel szemei az istennek. Mosolya azonban gyorsan le hervadt arcáról.

-Nem. De egyenlőre ennyi is megteszi.-az isten össze dörzsölte kezeit, azon dolgozva, milyen csínyt kövessen el a kattogó óra ellen. Mobius, aki már látta, hogy forognak kedvese  fogaskerekei, gyorsan rá csapott a fejére a mappával. Loki duzzogva simogatta a helyet ahol megütötte. 

-Loki... Mit mondtam a nálunk gyengébbek bántásáról?-kérdezte az ügynök, mire párja bosszúsan sóhajtott. 

-Hogy rossz dolog...-motyogta orra alatt. Mobius mosolyogva ment Lokihoz, kezébe vette egyik kezét, s halkan így szólt:

-Ezek a kezek gyönyörű varázslatokat képesek véghez vinni. Kár lenne elpazarolni arra, hogy gyerekes csínyeket kövessen el.-mondata végén egy gyengéd csókot nyomott a kézfejére, majd csendes léptekkel elment. 

Loki, enyhén meglepődve, simogatta azt a helyet ahol Mobius ajka érintette. Az arca felforrósodott, és ahogy csak bírt, ő is eltűnt a helyszínről. Miss Minutes, aki végig nézte a jelenetet, inkább az ott lévő számítógépbe ment, s ki sem jött onnan a nap hátralévő részében. 

-Már megint késtél.-jegyezte meg epésen az ügynök. Loki arcára vigyor ült ki, amint gyors léptekkel Mobius mellé ér.-Megkéne tanulnod időben érkezni.-sóhajtotta fáradtan.

-Szerintem haladok. Tegnap 20 percet késtem, de ma csak 15-öt.-mondta pimaszul az isten. Mobius a szemeit forgatta.  Az Asgardi már most le fárasztotta, bele sem akar gondolni, mi lesz majd a nap további részében.

-Inkább induljunk..-motyogta a férfi, Loki pedig készségesen követte. Ma a TVA régi raktárába mentek átnézni néhány régi mappát. Mobius úgy gondolja hogy a régi dolgok tanulmányozásával jobban tanulhat. 

A TVA épület egy olyan részében jártak, ahová már csak Miss Minutes szokott járni, ha információ kell valakinek. A TVA ügynök ezért sem lepődött meg különösebben, hogy egy koszos szoba várta őket, egy csomó, rég elfeledett dossziéval együtt. Loki fintorogva húzta végig ujját az egyik poros polcon.

-Nem lehet, hogy kint megvárlak?-kérdezte reménykedve Loki. 

-Nem tart sokáig.-de, sokáig tartott. Loki percről percre úgy érezte, hogy megfullad, lámpa hiányában pedig az erejét használta, hogy lásson. Az egyetlen ami mégiscsak jó volt, az az, hogy kettesben lehetett vele. Ha Mobius nem volna munka mániás minden bizonnyal a mappák helyett, őt tartaná a kezeiben, s fedezné fel. Jelen esetben viszont kénytelen megrázni fejét, hogy ki űzze a fejéből a mocskos gondolatokat. 

A munka végeztével, mindketten nagyot nyújtózva álltak fel, s indultak el ebédelni. Mobius már az ajtó előtt állt, de hirtelen eszébe jutott valami. 

-Valami baj van?-kérdezte az isten fel vont szemöldökkel. Párja azonban csak mosolygott ahogy szembe fordult vele. Kicsit magasabb volt nála a lépcső miatt, de így volt ez tökéletes mert nem kellett lábujjhegyre állnia, hogy elérje őt. 

-Nem, minden rendben. Csak tudod, most nagyon ügyes voltál. Kevesebb volt a hiszti.-majd a következő pillanatban ajkait a másik férfi homlokához érintette.

Mappák, mappák és mappák. Loki utálta ezeket, mindig le fárasztották, s szívesebben utazott volna az időben, mint a többiek. Ott jobban ki élvezte volna a csínytevéseket, mint a TVA falain belül. Itt csak legfeljebb a ketyegő órát tudta néha megviccelni, vagy pedig Casey-nek mesélte mi az a hal, vagy mesélt neki több állatról amit nem ismert.

Loki fáradtan dörzsölte szemeit, amikkel igyekezett a lapra koncentrálni, de gyorsan fel adta. Fel állt, kinyújtotta elgémberedett végtagjait. 

-Segítsek?-Mobius párja vállára tette kezét, és halványan elmosolyodott.-Tudom, hogy unalmas, de örülök, hogy rendesen végzed a munkát, még ha előtte dráma királynőként is viselkedsz.-Loki morcosan ült le a székre, karjait keresztbe fonta mellkasa előtt.

-Nem is vagyok dráma királynő...-morogta orra alatt. Mobius fel nevetett, le ült vele szemben és vele együtt olvasta át a kívánt mappákat. Néhány perccel később azonban Loki fel állt. 

-Mindjárt vissza jövök.-választ nem várva el is tűnt. Öt perccel később vissza is tért, kezében egy tál salátával. Mobius el mosolyodott. Loki elé tette a salátát, majd le ült vele szemben. Kezével fekete hajába túrt, hogy ne lógjon szemébe, s Mobius nem bírta ki, hogy ne hajoljon oda, s nyomjon egy csókot az arcára. Loki meglepődve nézte Mobiust. Ajkaira vigyor ült ki. Tekintetében pimasz fény csillogott, félre tolta a munkát, hogy elkaphassa párja ajkait, aki azonban hamar el hajolt tőle. 

-Csak munka után.-Loki mér alig várt, hogy készen legyenek.

-Mit szeretnél?-kérdezte Mobius Lokitól, aki elgondolkozva nézte a különböző édességeket. Mivel Mobius megszólta, hogy azért lehet savanyú mert Asgardon nem volt csoki, csak szőlő és mogyoró. 

-Nincs ötletem. Mind elég finomnak tűnik.

-Ha akarod, ki választhatok párat.az isten válaszul csak bólintott egyet.-Ülj le addig, mindjárt csatlakozom hozzád. Az ügynök addig kiválasztott néhány süteményt, amiről úgy gondolta, tetszeni fog Lokinak. 

A következő órákat a különböző csokikat és sütemények kóstolásával töltötték. Loki úgy tűnt élvezi az édességeket, s annyira elment az idő, hogy már csak ketten maradtok a  TVA ebédlőjében. Loki már az utolsó süteményt kóstolta, egy fehércsokisat.  Mobius mosolygott.

-Szóval, döntöttél? Melyik ízlett a legjobban?-kérdezte kíváncsian. 

-Ez! A fehércsoki a legjobb!-szemei izgatottan csillogtak, miközben megnyalta a száját.-Mi a helyzet veled?-a mellette ülő Mobius egyre közelebb húzódott Lokihoz, és csak csupán a másik ajkaitól néhány centire állt meg. 

-Nem igazán tudok dönteni az orosz krém torta és a fehércsoki között.-mormolta ajkaira. Hamarosan lezárta a köztük lévő távolságot és össze tapasztotta ajkaikat. Loki szétnyitotta száját, hagyva, hogy Mobius kedvére felfedezze őt. Az ügynök megharapva Loki ajkát, fejezte be a csókot. -Hm... A fehércsoki mellett döntök.-Loki arca piros volt, sosem érezte magát ennyire zavarban, mint mindig Mobius mellett, amikor megcsókolja.

-Most én jövök, ügynököm. Nem ér, hogy folyamatosan ugratsz, de nem viszed végig.-morogta orra alatt, megfogta Mobius nyakkendőjét, hogy folytassa a csók csatát. Bár Loki azt mondta a fehércsoki a kedvence, Mobius ajkának íze még annál is finomabb volt.