☆senki földjén☆

az isten szeme

Elindultak. Huszon hét gyerek vergődött az erdőben. Sötételedett.
-Ez így nem jó. Nagyon nem jó. Ha este lesz jönni fognak és...
- Ne essünk pánikba.
Nyugtatta Ben Rikit.
Adam oda futott Rolanhoz aki a csapatot vezette.
- jól vagy?
Kérdezte a fiútól.
- Aggódóm. Ha nem talá-
- OTT EGY NAGY RÉT TELE FŰVEL!  A VÁLLAMIG ÉR!
Kiáltotta egy j2k-s lány.
- itt egy tábla! Asszongya' íme e rét. Isten szeme van rajta. Lája minden lépésedet. Rád küldi a végzetet ha csak elnem rejted kiléted.  Ez asztáb fura.
- Itt kell aludnunk.
Monta Rolan.
- Viszont...nem tudom mit jelent ez.
- Szerintem azt, hogy...Isten felűlről néz hisz ott a meny. Elkell bújnunk a föld al- ott egy mély lyuk. Épp befér oda egy gyerek. Lehet belűlről tág.
Gondolkodott Alu.
- Okos vagy.
Dicsérte meg a lányt Karl.
-Bújjon be egy ember...Adam? Te vékony vagy.
Tanácsolta Rolan.
- Rajta vagyok.
Adam bemászott a lyukba. Csurom kosz lett a gatyája de ezzel nem foglalkozott.
- Azta!Itt elférűnk legalábv tizen hatan! De akkor is tuduno kényelmesen feküdni!
Kiáltotta Adam.
Má a kis társaság épp bentvolt. Találtak még egy lyukat és ott Rolan puszta kézzel ásott egy járatot mely össze kötötte őket.
- ez hülyeség.
Morogta egy fiú.
- Be nem megyek én oda!
- én se- én se- én sem.
Halatszott pár fiú és kb három lány hangja.
Tizen nyolcan voltak bent.
- Gyertek be! Feljött a ho-
-  BIZTOS, HOGY NEM!
Kiáltották. Ezután valami borzalmas történt. A réten a madár ilyesztők elkezttek a gyerekek felé menni. Adam alig látott valamit. A töbség akik látták mi történik ilyedten kapták a szájukhoz a kezküket.
A madáilyesztök keresztül szúrták a gyerekek hasá majd mint egy széna kazal, össze gyűjtötték őket. Adam remegve esett össze. Rolan elkapta.
A fiút ráni kezdte a sírás. Rolan ringatni kezdte.
- csss. Halkan. Meg ne haljanak minkeg. Cssss semmi baj.
Suttogta a fiú fülébe. Adamot meg nyugtatta Rolan közelsége. Bele fúrta göndör barna haját a fiú nyakába.
- Félek...
Suttogta a bal fülébe, selytette, hogy a másik fülére Rolan meg süketükt.
- Elmentek. Aludjunk.
Mondta egy j2k-s fiú.
- A csapatunk létszáma így tizen nyolc.
- Részvétem azokért.
Mondta Ben.
- és ezt mind Alunak köszönhetjük. Ha ő nem lenne mi sem.
Tette hozzá Karl.

Alu elvonult. A járatban csücsörgött. Karl nem tudtta mit is mondjon neki
- öh...ide jöhetek?
Kérdezte karl.
- Persze.
Motyogta a lány.
Egy darabig csöndben ültek. Majd Karl észre vette a lány szemében a könnyeket.
- A-az én vállamon ki sírhatod magadat.
Motyogta a fijú. Alu rádőlt és zokogott.
- Miért ilyen makacs az én bátyám?
- ő...ott volt kint?
Kérdezte Karl. Alu bólintott. Karl szembe fordult a lánnyal majd szorosan meg ölelte.
- Sajnálom...
Suttogta majd nyomott egy puszit a lány tarkójára.
- Én meg köszönöm...hogy bíztatok bennem.
Én az életemet is rád bízom Alu. Te is tedd ezt velem. Gondolta Larl de félt kimondani.

Adam lefekütt a padlóra. A táskája nála volt. A többségnél is. Sokan egy egy falatot attak egymásnak.
- Meg bíznak egymásban. Ösztön...
Mondta Rolan. Adam nem hozott magával ételt. Elfelejtette és ezt szégyelte.
-  Egyél. Stresz oldó.
Nyujtott a fiú felé egy csoki szeletet. És egy szendvicset.
- Kösz de te mit eszel?
- inkább az a kérdés, hogy kit.
Adam felkapta a fejét. Rolan perverzül végig simította a fiú koszos arcát.
- Undorító és perverz vagy. Meg a poénjaid is elbaszottul szarok. Tetszik
Mondta Adam fülog érő szájjal. Már kevésbé félt és ezt Rolannak köszönhette.
- Te is bízol bennem.
Kérdezte meg a fiút. Rolan válaszul hozzá simult majd bele űltette az ölébe. Végig puszilta a nyakát.
- Eh-ezt hagyd...ngh...ez nem jó...ne ne má'
Suttogta Adam. Elkapta Ben pillantását
- " oh ne Rolan erősebben tegyél magadévá ah"
Tátogta a fiú. Adam bemutatott neki. Rolan oda kiáltott neki.
- Legalább neki van kivel. Te ezt nem tapasztalod meg soha.
-haha. Nagyon vicce. Csak tudd van csajom
Morogta Ben.
- egy spáros szatyor?
Nevetett Rolan. Egy biztos. Ez veszélyes lesz.