☆senki földjén☆

Életet életér

A gyerekek északnak halattak. Rolan idő közbe már nem csak, hogy fogakkal rendelkezett hanem fülei is hegyesek voltak és egy kis farkas farok kandikált ki a pulcsija alól.
-Jó neked én nem tettem el a régi ruháimat. Nagyon kényelmes eza herceg ruci mit ne mondjak.
Mondta Adam és megfogta a fiú kezét
Rolan felnevetett. A gyerekek fele bercegi ruhába volt. A lányok valahogy időközbe átvették a váltó ruháikat.
Az erdő csöndes volt. Adamnak nem tetszett ez a némaság, a karja egyfolytába más rúnákat írt és fogalma sem volt, hogy ez mit jelent. Rolan kardja még mindig pallos nagyságú volt. A fiú hátára volt felszerelve. Egy jó darabig némán menttek amikor is a kiscsapat fele megéhezett. Mindenki megette már az  enni valóját.
- Ha a gholokhoz érünk remélhetőleg adnak ételt.
Mondta Aisha. Adam remélte, hogy így lesz. Kiértem az erdőből és egy hatalmas rét vette őket körbe. Most, hogy kilátás nyílt az égre a gyerekek iedten hőköltek hátra. Egy hatalmas vörösen izzó szem volt fent a magasban.
- VISSZA AZ ERDŐBE!
Ordította a lány de má késő volt. Száz meg száz farkas sonfordált ki a fák közül. A gyerekek nem bírtak mozogni.
- NEM ÚGY VOLT, HOGY A GHOLOK NEM BÁNTANAK?
üvöltötte Karl mivel a szél is feltámatt és nem lehetett hallani semmit.
- EZEK FARKASOK NEM GHOLOK. AZÉRT JÖTTEK MERT VALAKI NEM AKARJA HOGY ODA JUSSUNK!
Ordította Aisha miközbe a kezén a kék láng felfénylett. A kis csapatott egyre szorosabb körbe terelték a szörnyek. Adam neki nyomódott Rolan hátának. A fiú nem mozdult.
- Rolan nem merek hára nézni de vedd elő azt a kurva pallost vagy itt döglök meg  Rolan... ROLAN!
A fiú nem válaszolt. Adam épp hogy csak hátra sandított amikor egy Farkas rá ugrott. A kezét a szeme elé tette és váta, hogy a lény szétszaggasa amikor is egy hatalmas állat ugrott elé és kapta be a farkas grabancát. A lény repülhetett vagy tíz métert is. Ahogy Adam leeresztette kezét egy tízméteres fekete farkas ált elötte. Az állat teljesen hasonlított egy farkasra nem úgy mint a többi szörny. A szemei kéken villogtak amikor Adamra nézett.
-Ro-Rolam?
Remegett a fiú. Az állat szemei tele volt félelemmel. Majd újra támadásba lendült. A farkas ide oda rohangált negyven öt szörnyel végzett amikor egy nagyobbra nőtt példány ráugrott és belekarmolt az oldalába. A farkas felűvöltött. Lerázta magáról a szörnyet majd rálépett. A lény undorító vére szétfröcsent. A többi farkas vinnyogva futott el.
Az állat lihegve ált háttal a gyerekeknek.
- Rolan...
Suttogta Adam. Aisára nézett. A lány vállat vont. Az állat megfordult majd morogni kezdett.
- Hé nagyfiú...én vagyok az...Adam.
Ahogy a fiú egyet lépet az állat hátrálni kezdett. Lekonyult füllel nézett rá. Vinnyogott és morgott,félt.
-Hé nyugi...shhh
A farkas végül megált. Adam kinyújtotta a két kezét felé. Az állat lassan oda hajtotta  fejét. Az orra akkora volt mint Adam. A farkas lefeküdtt a földre.
- Gyertek Rolan elvisz minket.
- öh...érted amit mond?
Kérdezte Ben. Idő közbe az egész csapat oda ment.
- Nem de...érzem.
Mosolyodott el a fiú.
A gyerekek felpattantak az állatra. Épp hogy elfértek rajta. A farkas futásnak erett.
-Honnan tudja merre kell menni?
Kérdezte Alu.
-fogalmam sincs de jó irányba megy.
Nevetett Aisa.
Fél óra mulva odaértek. Egy kastély volt. A gyerekek leszáltak és a kapufelé mentek.
-Megálj!
Ugrott ki négy maszkos őr lándzsákkal a kezükben. Amint meglátták a farkast leeresztették a fegyverüket.
- Már vártunk titeket.
Kinyílt a kapu és egy lány jött ki rajta. Fehér haja a combjáig ért. Barna bőrén sok sok fehér folt volt. Szemei pirosan csillogtak. Szoknyája mely két oldalt ki volt vágva kék és arany színbe pompáztak. Mezitláb volt. A melkasát fedő póló melyből válla kilógott. Csukjája a fején volt.
- Üdvözletem én Írisz vagyok. Remélem felkészültetek az Orákulum jóslatára. Kövessetek.
Majd hátat fordított és elindult a kastélyba. A gyerekek követték őket.
Adam észrevette, hogy a farkas tétlenül áll kint.
-Gyere.
- A dög kint marad. Majd alszik a pajtába intett a lány.
- hé ne merjél így-au.
-nyughas.
Suttogta Aisa.
- most be kell hódolnod neki vagy sose jutsz haza. Nézd a kisbarátod éppen- AZTA KURVA!
egy őr repült egyenesen a lány lába elé. Írisz megfordult. A farkas fogait vicsorgatva morgott és dobott el még egy őrt aki a lányt találta el majdnem.
- Istenem lőjék le ezt a bestiát.
- BÍZTOS, HOGY NEM!
Kiáltotta Adam.
-Majd én elvezetem a pajtába.
Azzal vissza rohant a farkashoz az állat engedelmesen követte Adamot.
- jó legyen de akkor is kint kell maradniuk. Amúgy meg majdnem megölte két katonám ezt nem felejtem ell.
Morogta Írisz.
-Majdnem? De hát tizenöt métert repültek.
Hüledezett Riki.
-Ó édesem mi az nekünk?
Nevetett a lány. A katonák tényleg feláltak és hátukat tapogatva arréb oldalogtak.
- Na de akkor térjünk a lényegre...
Mondta Írisz