☆senki földjén☆

Csoda kölyök

A látvány a gyerekeknek olyan volt mintha a karib tenger kalózaiból szökött karakterek. Voltak akiknek kék, másoknak fehér vagy szürke bőrük volt. Testüket kagylók fették. Szemük pirosan csillogott.
- íme a Karandák kedvenc fogadója. Lárma ők a vendégeink Éjfél kérte, hogy hozzuki ide őket. Kisérd el a szobájukba.
- rendben
Morogta a pultos. Kövérkés ember volt. Nevéhezt képest halgatag volt. Amint felkisérte az emeltre a gyerekeket zavartán áldogált.
- Nhos km van sok szoba izé...fürdés ja és az a...hogy is volt...öh ja van ruha azt fő ke venni. Éjfélkó jön egy bigyó és...öh..kövessék...aaguga...hmmasszem ennyi..guga
Azzal elment.
- Mi a tepertős kurva életet papolt ez a ötszáz kilós tengeri malac?
Mindenki kuncogni kezdett majd elmentek a szobákba.

- BASZÓDJ MEG!
- Nem akarok
Morogta egy férfi. Egy sötét cellába voltak. A lány fújt mint egy vadmacska.
- Na id figyel te kis szaros, vendégek jöttek a te fajtádból. El kell velük menned majd megölni a rúna kezűt. Fogtad!?
- MI A KÉKERES FASZOMÉRT SEGÍTENÉK NEKED TE BASZOTT BABA SAMPON REKLÁMBÓL KIRÁNTOTT KÉNYES KIS FAROK?
- Az erőd...ha elveszted kínokközt fogsz fetrengeni...ezt akarod. A gyűrű az én uralmam alatt van. Nincs választásod.
Majd elment. A lány keze kék tüzet kezdett el okádani
- Nem fog menni. Én irányítom az erőd.
Nevettet fel a férfi és kilépett a sötét helységből

Rolan bement a szobába. Bent egy kád és egy nagy francia ágy várta rajta egy ruhával. Fekete fodros ing és egy fekete bőrnadrág és egy csizma. Tartozptt még egy nagy fekete kabát is a szetthez.
- Ezt fel nem veszem...
Morogta. Nem akarta egyedül hagyni Adamot. A fiú ragaszkodott hozzá, hogy külön szobába legyenek.
-biztos szégyenlős.
Gondolta. De nyuktalanság fokta el.
- Na jó lefürdök...felveszem ezt a szart és utána irány Adam szobálya...
Majd levette a ruháját . Bele gyömöszölte a koszost a táskájába. Az asztolon étel is volt. Nem akart velőle enni. Igaz rég nem evett egy falatot se de mégis mintha...nem bízott ebben a helyben.

Adam a szobájában ült. Kinyílt az ajtó. Riki jött be rajta.
-Szia be jöhetek?
- Há már bent vagy, de nem vagyok anya szült mesztelen úgy hogy nem baj.
Mosolygott a fiú.
Riki leült mellé. Kezével elkezte simogatni a hátát. Ajjaj rossz érzésem van. Gondolta Adam. Rá mosolygott a lányra.
- tudod eléggé jó képű vagy...
Súgta a fiú fülébe.
- öh köszi...
Adam hátra hőkölt. Riki kérlek ne csináld...nekem barátom van.
De a lány túl közel hajolt. Meg csókolta Adamot. A fiú lesokkolódott. Riki arréb húzódott és Adam meg pillantotta Rolant. Az ajtóba ált. Pupillái öszeszűkültek mint egy macskának. Szemei megteltek könnyel. Keze remegett. Adam borzasztót tett, össze tört egy olyan lelket amivel nem lehet játszani. Rolan meg fordult. Kiment. Vége
Adamnak vége volt a boldogságnak.
- Na látod nem is kellesz neki.
Súgta a lány.
- Te egy...egy...te ribanc!
- Tessék?!
- Mi a FASZ? MIÉRT CSINÁLTAD? TE...
Adam nem fejezte be. Kifutott a szobából. Pont látta elrohanni Rolant. Végig futott a folyosón. Egy hatalmas terembe. Rolan épp kivágta a terem végébe lévő ajtót. Adam csak futott.
- Rolan kérlek ne menj el...
Sírta a fiú.
Rolan csak futott. Egy hatalmas szobába értek aminek a végébe nem volt ajtó. A fiú megált. Adam lassan közeledett felé.
- kérlek had mondjam el.
- Nem haragszom...semmi baj...
Adam már ott volt szembe Rolannal. A fiú a cipője orrát nézegerte. Adam meg fogta az állát és óvatosan felemelte a fiú tekintetét. Sírt.
Hatalmas kövér könycseppek estek le a szeméből a parkettára.
- Hírtelen történt... elakartam hajolni...hidd el.
- Próbálom de...akkor miért nem akartál velem a...aludni?
Adam elpirult.
- Tudo arra gondoltam hogy kicsit össze bújhatnánk de elötte...öh...hát kicsit akartam csinálni ezt azt...
Rolan értetlenkedve nézett rá.
- Ezt azt?
- Tágabra akartam szabni a bejàratot...
Motyogta a fijú.
-aha.
Rolan szipogott egyett.
-Szánalmas vagyok?
-mi? Miért lennél az?
Kapta fel Adam a fejét.
-Mert sírtam és mint egy tini kis csaj elrohantam...
Adam nem tudott semmit se mondani. Csak ált ott. A fiút megvilágította a hold fény. Rolan mégis hogy képes neki meg bocsájtani? Majd meg csókolta. Erősen. Adam érezte a sós könnyeket ezek már az övéi is voltak.
Nehezen elengették egymást. Adam éstre vett valamit Rolan oldalán.
-Ki nyílt a kardod...
-Neked meg világít a karod

Pár perc mulva a többiek össze gyűltek Karl szobájában.
Adam kezére csak annyi volt hogy vidd innen a fajtád és álítsd át az oldalodra mert az tudja a ki utat.
- Stóval van itt egy ember?
-Egy csoda kölyök, a jóslat szerint
Monta Karl.
-Aha...szóval ember rablás? Szupi most már két helyen is kőröznek.
Alu felnevetett és bele lökött karl oldalába.
Már mindenkin Báli és hercegi ruha volt. Az óra elütötte az éjfélt...a nagy terembe kisérték őket. Egy férfi ült a hatalmas trónon
- Íme a karandák vezére a nagy Éjfél úr.
A trón mellett pedig ült egy lány. Egy ember. Fiatalnak tűnt de úgy nézett hogy még a sorozat gyilkosok is össze vissza fosták volna magukat tőle. Fekete haja a válláig ért. Egyik szeme kék míg a másik teljesen fekete volt.