sometimes you have to do that...(jikook)

07.

 Iskola után, Taehyunggal elmentünk megnézni Chan kézilabda edzését, mert neki két órával több edzése van ezen a napon. Az edzőnek el kell menni valami továbbképzésre és úgy gondolta, hogy inkább megtartja az edzést a hét elején és így nem pocsékolják el az edzésekre szánt időt. Aránylag jófej Choi edző, minket nem tanít az 50-es éveiben járó úr, de a neve a csapat utóbbi szezonjában elért teljesítményük miatt, megfordult párszor a diákok körében a neve. Az az igazság, hogy Tae-vel nem nagyon értünk a labda sportágokhoz, jó mit finomkodok itt, sík hülyék vagyunk hozzá.

 Bementünk és leültünk a lelátón. Éppen a kapura célzott a párom és sikeresen betalált a labdával. Amikor magához vette a labdáját felnézett a lelátóra ahol mi is helyet foglaltunk kacsintott egyet és ment vissza a többiekhez. Őszintén megvalva a suliban mutatkozunk együtt és szerintem eléggé nyilván való a viselkedésünk alapján, hogy együtt vagyunk, de Chris a csapattársai és az edző előtt nem nagyon szereti, ha túlságosan sokat érünk egymáshoz. A csapattársainak szerintem egyérteműen leesett a tantusz velünk kapcsolatban, az edzővel kapcsolatban nem véltem semmilyen felfedezést tenni. Megértem az ő nézőpontját is ezzel az egésszel kapcsolatban, mégis van egy kis kétely bennem ezzel kapcsolatban. Tudom és tisztában vagyok azzal kapcsolatban, hogy a mi kapcsolatunk nem a megszokott szerepekkel és felállással van megáldva, de néha mégis jól esne, ha amikor találkozunk csak úgy odamehetnék és olyan dolgokat tennénk mint minden pár. Megértem, hogy ez nem egyszerű és nem is megy egyről a kettőre, de a tüske azért bennem van egy picit.

-Haló, Jimin. Azt kérdeztem, hogy mikor végez végre Chan, mert már lassan fél órája itt vagyunk és unatkozom. -sóhajtott egy hatalmasat Tae.

-Ömm...Hát igazából lassan végezniük kellene.- néztem rá a telefonom képernyőjére.

Ebben a pillanatban elkezdték a fiúk a pályán összeszedni a labdákat és aki hozott magával, a saját wax-szát. -Látod, végeztek is, menjünk le nézzünk valami kaját, meghalok  az éhségtől. Tae csak a fejét rázta és összeszedte a cuccait. 

Miután találtunk kaját, Bangchan is megérkezett. Ráfogott a derekamra és adott egy csókott a szám szélére. Ebben egy kicsit megpirultak az almácskáim és Tae még pofátlanul meg is jegyezte ezt az egészet Chan előtt. Oda biccentett  a párom a legjobb barátomnak is és elindultunk ki az autóhoz. Eredetileg egy hármasban töltött kis filmes estét terveztünk nálam, de mielött elindultunk volna hozzám el akartunk ugrani boltba nasit venni,  mert emlékeim szerint semmi snack sem volt otthon. Beültünk az autóba én előre, Tae pedig hátra, előre hajolt és bedugta a fejét a két ülés közé, és aranyosan megkérdezte, hogy nem-e vennénk karamellás popcornt, mert nagyon megkívánta. Mi pedig elkezdtünk hangosan nevetni ezen a srácon. De végül kapott karamellás popcornt szóval mostmár vidám a kis alien. 

Haza értünk és kiválasztottuk a filmet, ami nem más lett mint az AZ és mit ne mondjak, repdestem az örömtöl mikor meghallottam mit akarnak nézni. Nah mindegy lekuporodtunk a kanapén és elkeztük nézni a filmet. Már szerintem a mindenki által ismert papír hajós résznél tartottunk amikor megszólalt a csengő és majdnem szívrohamot kaptam annyira beszartam abban a pillanatban. Mondtam, hogy nyugodtan nézzék tovább a filmet, megyek és megnézem ki az aki ilyenkor alkalmatlankodik erre felé. 

Odamentem az ajtóhoz és elfordítottam a zárban a kulcsot és kinyitottam az ajtót. Egy kissé meglepődtem amikor Jungkook állt előttem és úgy tünt mintha ki lett volna sírva a szeme. Egyből megkérdeztem, hogy mi a baj és hogyan tudnék segíteni, erre ő csak annyit kérdezett hogy nem jöhetne-e be. Én persze kétségbe voltam esve és meg is feledkeztem arról a tényről, hogy társaságban vagyok. Oda jött Chan, gondolom hallotta, hogy beszélgetek valakivel és meg akart bizonyosodni az ember kilétéről. 

-Ő meg mit keres itt Jimin? -és kérdő tekintettel méregetett engem és JK-t is. Én pedig nem nagyon tudtam mit mondani ezért csak ránéztem Kookra s egyből szabadkozásba kezdett, hogy ő inkább elmegy, mert nem akar zavarni.

-Jó öm, úgy látom nem vagyok kedvelt személy itt és nem szeretnék kellemetlenséget okozni ezért én most elmegyek. -fordult is volna meg, de Chan utána szólt, ha már itt van akkor mondja el mi szél hozta. De ő megint csak indulni készült.

-Figyelj Bangchan ez egy olyan téma amit nem osztanék meg senkivel akit alig ismerek, szóval én most inkább elhúzok innen minél messzebb.- Chan kínjában elnevette magát és inkább megfordult és visszament a nappaliba. Ezzel a lendülettel Jungkook ki is lépett az ajtón, én pedig felvettem egy papucsot és utána siettem. Megragadtam a felkarját és kérleltem, hogy mondja el miért jött és mi a baj, mert látom rajta.

-Azért jöttem ide, mert anyámmal megint összevesztünk a piáláson és még fel is pofozott, ezért gondoltam jó ötlet lenne, ha idejönnék, mert te meghallgatsz, de már látom, hogy ez egy szar ötlet volt...

-Jézusom, Jungkook ne hülyéskedj már, múltkor is elmondtam, ha kell valami vagy szükséged van valakire én itt vagyok és segítek, gyere vissza és beszéljünk jó?

-Nem tudom, mennyire jó ötlet ez...

-Nah gyere, gondolom nem akarsz ma már otthon aludni, szóval odajössz csinálok egy teát és jól érezzük magunkat. Tae is tökre jó fej, biztos kijöttök majd egymással, Chan-nel meg ne foglalkozz csak furcsán viselkedik az ismeretlenekkel.

-Ja, féltékeny, mint a kurva élet. -vakarta meg a tarkóját.

-hmm?? Mondtál valamit?

-Jah, nem, de biztos nem zavarok majd?

-Ezt már megbeszéltük..Nem zavarsz Jungkook.

Vissza sétáltunk a lakásba és folytatódott az este.

Köszönöm, hogy elolvastad!<3

2022.06.10.