ℙ𝕚𝕔𝕥𝕦𝕣𝕖 𝕆𝕗 𝔸 𝕊𝕥𝕣𝕒𝕟𝕘𝕖𝕣 || ʲᵘⁿᵍᵏᵒᵒᵏ ᶠᶠ ✔︎

꧁༺1༻꧂

- Basszus már megint késésben vagyok - futottam a metróállomásra, és rögtön fel is szálltam a metróra, ami munkahelyemre visz.

Én és legjobb barátnőm múlt éjjel egy kisebb csajos partit tartottunk, ahol bizony pár üveg bor elfogyott, így ma reggel kétballábasan keltem.

Amint felültem a járműre ránéztem karórámra, és imádkoztam, hogy ne késsek el. Míg vártam, hogy odaérjek elővettem a telefonom és fülhallgatóm, majd elindítottam a kedvenc zenémet, hátha az majd lenyugtat egy kicsit.

Remélem nem rúgnak ki - reménykedtem magamban, majd észrevettem, hogy a metró lassul, azon a helyen ahol nekem le kell szállnom.

Fel is álltam, de a sarkamba belehasított a fájdalom. Lenéztem és láttam, hogy a nagysarkú lenyeste a bőrt a sarkamról. Tudtam, hogy kellett volna legalább egy szilonharisnyát.

És gondolom felmerült bennetek az a kérdés, hogy: ,,Hol a francba dolgozok, hogy nagysarkúban járok munkába?"

Szöul egyik legnagyobb vállalatánál dolgozom, ahol a kötelező öltözet a nőknél a kosztüm és a nagysarkú, mivel eléggé komolyan veszik az illemet.

Megállt a metró, és kinyílt az ajtaja, de arra nem számítottam, hogy egy jó nagy csapat türelmetlen ember jött velem szembe, akik hát... had ne mondjam eléggé tolakodóak és illetlenek voltak.

Szuper. A telefonom is kiesett a kezemből. Remélem százan áttapostak rajta. Had törjön össze az is.

Végül pár perc baszakodás után feltudtam venni, de annyira összenyomkodtam rajta mindent közben, hogy az mindent csinált, talán még képeket is. Nem baj. Majd, ha lesz időm kitörlöm őket.

Végül sikeresen leszálltam és ránéztem az órára. 8:09. Basszameg már elvagyok késve. És ezzel annyira nem is lenne probléma, hogyha az utóbbi hetekben nem késtem volna már több alkalommal is.

Ahogy csak tudtam sprinteltem a munkahelyemre, ami már nem messze van innen, de azért nagysarkúban nem a legkönnyebb.

Hogy miért nem veszem le? Mert Szöul utcái nem a legtisztábbak, főleg ezen a részen, akármennyire is egy gazdag kerület.

A nagy épülethez érve próbáltam feltűnésmentesen besurranni, ami meglepően sikerült. Pedig szinte mindig rajtakapnak, de ezek szerint most szerencsével jártam. Ezért hálát is mondtam Istennek.