~Életem szilvesztere~

6.rész

Reggel szokatlanul jó kedvűen ébredtem. De nem tartott sokáig. De ezt majd később.
Kikeltem az ágyból, beágyaztam majd lementem a szüleimnek köszönni.
- Jó reggelt! - mondtam, miközben az utolsó lépcsőfokokat tettem meg, szorosan fogva a korlátot.
- Neked is, kincsem. Apáddal korábban kell bemennünk dolgozni, ezért nem tudunk elvinni. A kaja a hűtőben. Májkrémes-paprikás szendó. Jó étvágyat. Indulunk, puszi. Vigyázz magadra!
- Igenis asszonyom! - álltam vigyázba, de már kiléptek az ajtón. Akárhányszor szeretnék hülyéskedni, sosem jön össze. Lassan kezdem elveszíteni a nem létező humoron...
Visszamentem a szobámba és felöltöztem. Egy egyszerű szerelés mellett döntöttem: világoskék trapéz farmer, kötött zöld garbós pulcsi, és a zöld Conversem. Felkaptam a táskám és rohantam át előszobába. A csomagolt uzsim nem raktam el azzal az indokkal, hogy ,,siettem, mert késésben voltam, vagyis elfelejtettem". Szerintem megállja a helyét. Belebújtam az überciki, de annál melegebb kabátomba, a nyakam köré tekertem az SzJG-s logóval ellátott sálam és indultam is. Ahogy kiléptem a hideg januári levegőre megborzongtam. Decemberben még okés, de januárban már herótot kap az ember tőle.
- Sziasztok! - köszöntem a többieknek, akik dideregve álldogáltak.
Mindannyian visszaköszöntek kivéve 2 embert. Cortezt és a punkhercegnőt. Meg sem lepődtem. De komolyan.
Kinga sehol nem volt, bár szerintem nem is kívánta volna a társaságom így bementem. Feltűnés nélkül, természetesen. Jól is ment, míg a szekrényemhez nem értem.
- Ren! Hova szaladsz ennyire? Randid lesz? - nevetett Ricsi.
- Rikárdó! Persze, pont nekem lesz randim, a legszerencsétlenebb embernek. Ugye ezt te sem gondoltad komolyan?
- Tudnék egy embert, aki szívesen randizna veled - kacsintott, majd elment.
Totál zavarba jöttem, és fogalmam sem volt, kire célozgathatott. Tippelgettem, de rájöttem a miért nem-ekre és elhesegettem a gondolatot.
Ebédszünetben Arnolddal elmentünk a könyvtárba és panaszkodtam. Önző cselekedett volt, idővel rájöttem.
- Nem hiszen el Virágot! Komolyan még rám haragszik? Tényleg? Próbáltam jó barátnő lenni, de úgy látszik ebben is elbuktam, mint minden másban - mondtam megviselt arccal.
- Ne magadat hibáztasd Reni! Majd észhez tér. Idővel - nyugtatott.
Nem firtattam tovább, hanem könyvekről kezdtünk el beszélgetni.
- Reni. Tudnál egy picit figyelni rám?
- Igen, persze! Csupa fül vagyok.
- Valami nagyon fontosat szeretnék mondani. Vagyis 2 dolgot.
- Hallgatom.
- Uhh... Hol is kezdjem...
- Ren! Ren! Itt vagy? - kiabált Ricsi.
- Igen! - kiabáltam vissza, a romantikus részlegről.
- Tudsz jönni egy picit?
- Hogyne. Ne haragudj Arnold. Nem soká jövök!
- Oké... - szólt vissza Arnold csalódottan.
Na ezt lehet nem kellett volna. Napok óta csak panaszkodok neki, és mikor ő akarna valami fontosat mondani, lelépek. Jól megcsináltam most is. 😩

Sziasztoook!
Itt lenne a kövi. Nagyon megkéstem vele, ne haragudjatok! Csak semmi időm nem volt, főleg nem Zánkán. Most meg nyaralni vagyunk, így nem garantálom a mindennapos részeket. Rettentően sajnálom!