Élők Napja

3.

- Oké, nézzük jól értem e..- kezdett bele Diego. - A volt apánk. Egy létező milliárdos különc ember, feleségével aki egy ismeretlen nő. Az anyánk sose létezett ahogy Pogo se. Az esernyő akadémia egy esernyő árvaház nevezetű örökbe fogadó épület lett ami már elhagyatott. A képességeink eltűntek, ahogy a bizottság is és minden ehhez tartozó dolog. Mi van az anyáinkkal akkor? Ismernek minket nem? Úgy tudják velük nőttünk fel.
- Ez is lehet igaz. Viszont az enyémmel nem jártam sikerrel, meghalt. Még 2003-ban. Ahogy Klaus anyukája is, kb. 2012-ban. A többiekéről még nem találtam infót.
- De ez miért fontos? - kérdezte vég Viktor.
- Igaz, senki nem kérdezi. Senkit nem érdekel. - folytatta Ben.
- Oké, vegyük alapul a korházat... Honnan tudták hogy mi Klaus vezeték neve? - tette fel a nagy kérdést Ötös.
Mindenki hallgatott, majd Lila szólalt meg.
- Vérvétel?
- Egy pont, másik új lenyomat, Dns minta. Minden hasonló ilyen amivel kideríthetik a család fát.
- Vissza állítottuk az univerzumot, apa mégis él, ahogy Luther is, Sloane sehol. Vannak itt elvarratlan szállak. De igy hogy nincsenek képességeink és gyakorlatilag nem tudjuk milyen világban vagyunk nem tudunk semmit tenni. Egyetlen amit tehetünk hogy mindenki megkeresi az anyját, kivéve mi Klaussal. A Hargreeves név nem létezik, nem mi használjuk kell a sajátunk, kellenek az anyáink.
- Ami azt illeti én már vele élek. Ben Gwok a nevem. Apa a 18. születésnapunkon mindenkinek megadta a szülei címét. - jelentette ki Ben. Az esernyősök mind le sokkolódtak, most érezték igazán hogy bennük tényleg csalódott a férfi. Mennyi mindent kaphattak volna, ha egy kicsivel talán jobbak lettek volna.
- Oké, szóval...- kezdett volna bele Ötös, de Diego közbe szólt.
- Héj elég, épp az esküvőnkön vagytok. Komolyan egy évet bírtunk ki hogy ne erről dumáljunk már megint? 2 hónapot kell kibírnotok aztán azt csináltok amit akartok. - akadt ki a férfi.
- Diego, tényleg tudnunk kéne kik vagyunk, itt vagyunk egy éve, és mint kiderült egy család se vagyunk már. - szált be a beszélgetésbe Luther is.
- Fogd be a pofád, 2 nap volt a világból és megtartottuk a szaros esküvödet. Nincs világ vége, nincs apa, nincs semmi. Mégis kitaláltok valami szart ami miatt elkéne szalasztani? - emelte fel a hangját Diego. Klaus Diegoval értett egyet, ráért volna az anya komplexus kiderítése bőven. Mégse szólalt meg, lábait felhúzta mellkasához és egy fagyott borsóval hűtötte a a bemosott kékes lilás szemét.
- Mi lenne ha szavaznátok? - mindenki az ismeretlen hang irányába nézett. Ben barátnője állt a boltív alatt. Hirtelen senki nem tudta eldönteni mit csináljanak. Ötös is lefagyott pedig ilyenkor már reagált volna.
- Ah ez remek ötlet. - kiáltott fel Klaus. Minden szem kérdőn rá szegeződött. Fogalmuk se volt róla hogy a lány mennyit hallott de nem volt idegrendszerük már kideríteni. Klaus minél előbb elakart tűnni innen, ahogy Diego is.
- Oké. Tegye fel a kezét az aki hagyni akarja végre a picsába apát, az idő utazást és minden evvel kapcsolatos témát. - Allison, Viktor, Diego, Klaus, Lila és Ben rögtön feltették a kezüket. Luther és Ötös egymásra néztek, nekik volt miért még küzdeniük.
- Figyeljetek, nem fogok megsértődni ha elmentek, nem akarom hogy elrontsátok a bulimat a fanyar képetekkel. Menjetek bújjátok a könyvtárakat meg apa seggét. - vigyorgott Diego.
- Lehet nem kéne igy beszélned. - szolalt meg Klaus.
- Mi van? - kérdezte lekezelően Diego. Klaus kicsit meghátrált, józanon többször félt mindentől.
- Semmi, alap el van baszva ez az egész. Haza megyek a következő vonattal. - letette a borsot az asztalra majd felállt.
- Egy ideig elviszünk, nem szeretném ha Claire ilyeneket látna. - állt fel Allison is. Diego arcán látszott hogy teljesen nem érti a dolgokat. Egész életében erre a napra várt, megakarta osztani azokkal akik Fontosak számára és most egyetlen dologgal elcseszett mindent.
- Várjatok - kiabált Lila - Mi lenne ha, egy hónapot a családdal töltenénk. Megkeressük az anyáitokat, felkutatjuk a történteket. Az esküvővel minden rendben minden megvan a ruha a helyszín a kaja. Aztán a második hónapba majd bulizunk. - állt elő a remek ötlettel.
- De... - Diego már szólalt volna meg de Lila hátra fordult.
- Kuss, Ők beszélnek. - újra előre nézett a többiekre és mosolyogva várta a válaszokat.
- Nekem megfelel - nézett körbe a többiekre Allison, Viktor egyetértően bólintott, ahogy Luther, Ötös és Ben is. Mindenki Klausra nézett, aki viszont nagyon haza akart volna már menni, nem érdekelte se a család felkutatás se az hogy talán megint elő idézték a világvégét a nagy semmivel. Ben se érdekelte, se a hülye barátnője, megakart inni egy alkohol mentes sört és beakart ülni egy kád forró fürdőbe.
- Persze nekem is - mosolygott Lilara. Lila tapsolt egyet a kezével majd kihívta a többieket is.
Ötös, Bennel együtt félre hívták a lányt hogy mégis mennyit hallott aki állítja hogy nem igazán értette miről beszéltek de látta hogy nem tudnak dönteni ezért kiabálta be a szavazást. Ötös nem bízott a lányban ezért még Bennel négyszemközt beszélt egy kicsit.
- Tudom örültnek tartasz ahogy ebben a házban mindenki. De amiket átéltünk most már csak a családban bízhatunk, a barátnőd furán viselkedik, Richardban se bízom. Viktor barátnője elmegy mert amióta itt van úgy bevan szarva hogy egy szót nem szólt. Allison a Dimenzió kapuban mikor apa épp kifacsart minket, egy robotot vágott szét, nem volt igazi. Eltűnt, tehát aki itt van, ebben a világban, ő az. - suttogta idegesen Ötös. Ben körbe nézett, mindenki elvolt foglalva a saját dolgával kivéve Klaus, akivel abban a pillanatban elszakadt a szemkontaktusuk és elnézett egy másik irányba. Ben pedig vissza fordult Ötöshöz.
- Most hogy mondod, Klaus is furán viselkedik amióta meglátott.- ötös teljesen ledöbbent, hogy Ben tényleg ekkora sügér.
- Dugtatok, és idehoztad a barátnőd, persze hogy furán viselkedik. - mondta ki őszintén, amiért talán majd Klaus lehet haragudni fog rá. - De figyelsz rám? Lehet hogy megint bajt okoztunk.
- Kit érdekel most már őszintén? Jó életünk van, mért ne maradhatna így? - trappolt vissza idegesen a többiekhez Ben.
- Mert ez sem az igazi... barmok. - suttogta Ötös.

A vacsora végeztével, a terv nagyjából megbeszéltnek volt mondható. Ötös hagyta hogy a többiek próbáljak kitalálni mit kéne csinálni, hátha eszükbe jut valami okos dolog.
- Szóval a legjobb ami eszünkbe jutott az két dolog, könyvtár, és Klaus nagynénje. - mondta Luther. Ötös kérdőn ránézett.
- Klaus nagynénje?
- Említettétek hogy elmentetek hozzájuk még a veréb 2019-ben az Amishokhoz. Talán az a könyv...- kezdte Viktor de Klaus közbe vágott.
- Mivel élünk, és ők is élnek nem csinálta meg a könyvet.
- Oh tényleg, jogos. -bólintott Viktor.
- Megvan, mi lenne ha közvetlen apától kérnénk segítséget? - vigyorgott Luther. Mindenki Lutherre nézett, majd egyhangúan szinte ugyan azt mondta mindenki.
- He?
- Mi van?
- Normális vagy?
- Elment az eszed?
- Húgy agyú
- Nem rossz ötlet...- kiabált túl mindenkit Ötös. Hirtelen nagy csend lett, és Ötösre egyszerre nézett minden egyes szempár, nem túl egyetértően.