A diákoktól nyüzsgő folyosón a tömeggel szemben egy alacsony fiúcska bukdácsol, hogy eljusson céljáig: az úszó csapat öltözőjéhez. Mindenki tudja, hogy az a hely akár egy V.I.P helyiség, csak az iskola igazi elitjei időzhetnek ott, és egészen eddig ő sem mert oda merészkedni.
Hogy most mi változott?
Az egyik, eddig elérhetetlennek tűnő sztár úszó, névszerint Jeon Jeongguk találkozni kívánt vele edzése után. Az üzenetet még a második órája előtt megkapta, a padján hevert, mint ahogy utána ő is. A nap további részében képtelen volt enni, és folyton csak azon agyalt, vajon miért keresi őt az a pasi, aki után az iskola legtöbb lánya epekedik, ő maga pedig már kilencedik óta leselkedik titokban.
Ahogy egyre közelebb ér, úgy gyorsul a szívverése is, így ahogy az öltöző elé ér szinte ráhullik az egyik műanyag székre. Hallja kapkodó lélegzet vételeit az üres folyosón, és azt kívánja, bár most azonnal elnyelné a föld.
Valamiért, mikor csak fantáziálgatott erről, sokkal könnyebb volt, nem akart kiugrani szíve a helyéről.
Valójában sosem volt egy nagy szociális lény és mindig stresszelték a helyzetek, mikor új emberekkel került kontaktusba, ettől a találkozótól, pedig rendesen pánik rohama van. Érzi, hogy tökéletesnek kellene lennie, mégis percek alatt átizzadja a pólóját, és hevesen lélegzik ki és be.
Annyira el van foglalva a pánikolással: hogy a lehető legrosszabb forgatókönyveket játsza le a fejében, hogy mikor megjelenik előtte a várt személy, kis híján feldől a műanyag székkel.
Megmentője egyenesen az arcába bámul, igéző szemei csapdájába ejtve az ijedt fiút, aki azonnal elveszik tekintetében. Még soha senki nem merészkedett ilyen közel hozzá, ha meg is próbálták, Jimin el húzódott, mert zavarta a másik "tolakodása". Most képtelen megmozdulni is.
- Vigyázz, ezek a székek elég megbízhatatlanok- szólal meg Jungkook egy féloldalas mosollyal arcán. Tagadhatatlanul élvezi a helyzetet, ez egyértelmű Jimin számára. A fiú mosolyára téved a tekintete, és érzi, hogy arca még forróbb lesz. Még sohasem látott ilyen gyönyörű mosolyt, bolondul érte.
- Igen, a-azt észrevettem- süti le szemét, lassan pedig lábai alatt ismét megérzi a talajt. Eddig Jungkook tartotta meg őt, és mentette meg a fájdalmas eséstől, háláját viszont fogalma sincs, hogyan fejezhetné ki.
- Tudsz még várni kicsit míg lezuhanyzom?
- Persze, csak nyugodtan- bólint Jimin egy apró mosolyt varázsolva az arcára. Nagy nehezére esik nem éhesen végig bámulni az előtte álló kidolgozott testén, de egészen addig visszafogja magát, míg Jungkook hátat nem fordít neki, hogy az öltözőbe menjen.
Tátott szájjal figyeli széles vállait és izmos hátát, amin hideg vízcseppek szánkáznak végig egészen úszó nadrágjához, ami izmos fenekét és combjait rejti. Erre az elképesztő látványra Jimin kénytelen nyelni egyet.
Fogalma sincs, mivel érdemelte ki ezt az egészet, de mérhetetlenül hálás most az univerzumnak, amiért megajándékozta ezzel a hihetetlen látvánnyal. Egyelőre még elképzelni sem tudja, hogy fog mutatni mellette a dögös úszó fiú, abban biztos csak, hogy igen furcsa lesz az összképük. Jungkook mellé egy szép, karcsú lány illik, mint az egyik osztálytársa, Gaeun, aki szintén oda és vissza van a fiúért. Ezt nyilván ő is észrevette, mégis Jimint rendelte ide az öltözőhöz. Mintha felfordult volna a világ és a Jungkook fajta szépfiúk a gyönyörű, karcsú lányok helyett stréber veszteseket visznek randira.
Mármint, ha ezt randinak lehet nevezni... Lehet, csak pár szót akar váltani vele Jungkook mondjuk pont Gaeun-ról, hogy meséljen róla, mielőtt őt hívja el egy igazi randira.
Jimin pesszimista gondolatai kavalkádjában kinyílik az öltöző ajtaja. Jungkook üdén, szokásos fekete szerelésében tűnik elő, apró mosolyával kényeztetve tovább Jimin szemeit, aki nem bír betelni a látvánnyal. A legkevésbé sem akarja, hogy Jungkook pár kérdés után elhajtsa, mert már előre látja, hogy akkor ennek a napnak sírás lesz a vége.
