My Hope (folyamatban)

Pizsiparti (2. rész)

Már otthon voltam, mikor arra lettem figyelmes, hogy Jonathan FŐZ. Igen, ez nekem is furcsa, legutóbb az eltűnésemkor főzött anyának de azt mondta anya, hogy reméli nem kell többet ilyet ennie. Kíváncsian kimentem a szobámból és láttam Elevent, ott ült dühösen egymagában. Így hát bevetettem a Byers módot,

-El? Jól vagy? 

-Igen, csak apával volt egy kis konfliktusunk. Hallottam, hogy Mikehoz mész. Jó szórakozást!

-Mikehoz?- kérdezte kíváncsian Jonathan

-Miért, baj?- feleltem vissza neki óvatosan, de azért tettem bele.

-Nem, csak tudod...-Igen, Jonathan tud mindent. Azt is, hogy meleg vagyok.

Eleven megtálalt és Jonathan hozta a borzalmasan kifestő tojásrántottát. Eleven és én nagy undorral néztünk le, majd egymásra és elnevettük magunkat. Jonathan csak szarkasztikusan nevetett, majd elkezdte Elre utána rám dobálni a gusztustalan és borzalmas minőségű rántottát. Mi egy tökéletes család vagyunk így.

9:45 múlt és elindultam Mikekhoz, hogy megkezdődhessen a pizsiparti. Jonathantól és Eltől nagy búcsút vettem és elindultam a Wheeler lakás felé. Úton csak reménykedni tudtam, hogy nem visz el egy demogorgon, de nem így lett, és meg is érkeztem a Wheeler lakáshoz. Összeugrott a gyomrom és elkezdtem az ajtó felé sétalni. Már félúton voltam, mikor az ajtó kicsapódik. Holly volt az, Mike kishúga. Azonnal elkezdett ordítani:

-Itt van Will! Itt van Will!-ugrándozott közben, mint valami elejtett kislabda. Beértem a házba, mikor Mike jött le a lépcsőről. Az egészet egy lassított felvételben láttam, és egyenesen felém jött:

-Szia!-felelte szeretetteljesen

-Szia! A pincédben alszunk, vagy a szobádban?- Nancy elkapta ezt a mondatot és azonnal válaszolt rá.

-Jobban teszed Mike, ha a pincében tartjátok ezt az egészet, mert Will képzeld Mike szobája kupisabb mint a Creel house. 

-NANCY!- szólt rá Mike, és a hangzavarra Mrs.Wheeler is előjött

-Hello-bello Will! Mike már nagyon várt téged! -amint ez a mondat elhangzott, Mike Wheeler arca paradicsommá vált.- és már meg is csináltuk a pincét!  

-huuuh király!-feleltem- És azon a kanapén hogyan férünk el? Vagy nem is alszunk?- Mike paradicsom képe egyből perverzzé vált.

-kihúzhatós a kanapé... vagy aludhatsz akár rajtam is!-Felelte olyan perverz hangon, hogy már be kellett bennem a fürdőszobába lecsekkolni, hogy minden okés-e odalenn. Én akkor le is fürödtem, utána Mike is, és megágyazás közben becsíptem az ujjamat a kanapé közé és Mike azonnal jött fénysebességgel hozzám és kiszabadította a beragadt középsőujjamat. Mike utána 1000x kérdezte meg tőlem, hogy minden okés, közben gyorsan hozott nekem sebtapaszt. 

Már 23:15 volt, mire sikerült beüzemelnünk a Mr.Wheeler által kölcsön kapott '70-es vetítőt. Ez olyan király vetítő volt, hogy magától vetített! Kíváncsi vagyok, hogy mi az az internet amit Suzie mondott még tavaly, sokak szerint új világ kezdete lesz, de ki tudja? Éppen azt képzeltem, hogy Mike megcsókol, mikor már konkrétan amiatt csókolt volna meg, hogy nem figyeltem rá.

-Willllll? mit nézzünk? Megnézzük Dusty-bun és kedvenckéje filmjét?

- A Neverending storyt? 

-Ahammm -tekerte fel a filmet óvatosan, mert ha valamit tönkretesz rajta az hétszentség, hogy monoklis srác lesz a szerelmem.

-És kész!- ugrott bele az ágyba és vártuk a film kezdetét..... 

Már egy jó fél óra eltelhetett a filmből, mikor éreztem... éreztem azt a borzalmas érzést.... azt is éreztem, hogy az elmenyúzó már nagyon közel van.. Legutójára tavaly '86-ban éreztem, mikor Hawkins összeomlott... Igen, már a történet elején feltehettétek ezt a kérdést, hogy hogyan vagyunk mi Hawkinsban? Úgy, hogy sikerült legyőznünk Vecnát... Legalábbis remélem...

-Mike!

-hmmm?- nem tudott beszélni, mert a szája tele volt tömve popcornal.

-Érzem.. az elmenyúzó itt van.- Mike akkorát köpött, hogy az egyik kis popcorndarabka eltalálta a vetítőkészüléket és elborult. De ezzel nem foglalkozott... Most velem foglalkozott. 

-Holnap összehívjuk a csapatot. és, kapsz egy plusz takarót. A takaró megvéd még a demokutyáktól is.- nevetett cukin

beszélgettünk még jó egy másfél óráig és utána bealudtunk. Másnap 11 órakor keltünk és a napunkat egy finom müzlivel indítottuk. Mikeal utána összeszereltük a vetítőt és bevittük Mr.Wheeler garázsába. Egy jó 2 órás szenvedés és stressz után Mike felhívott mindenkit. (Maxet, Elevent, Dustint, Lucast) és miután letette a telefont újra éreztem. Mike leült mellém és megfogta a kezemet.

-Túléljük Will...

-Túléljük- feleltem