Jegyből csalva (Befejezett, Short)

« 3. fejezet »

Oliver lehajolt és megcsókolt, a nyelve és a szája vodka ízű volt. Átkaroltam a széles vállát és derekát az enyémhez nyomtam, felnyögött és elmosolyodott. – Nagyon benne akarsz lenni a rosszban. – Ekkor elszégyelltem magam és elengedtem a derekát, de ő visszatette a kezemet és továbbment. A többire nem nagyon emlékszem, csak arra ahogy a nevemet súgja a fülembe. „Bill, még egy kicsit tarts ki." Másnap egyedül keltem az ágyamban. Az éjjeli asztalomon egy cetli volt felállítva. „Sajnálom, egy ideig ne lássuk egymást. - Oliver" Szemem akaratlanul elhomályosult és összegyűrtem a papírt. Nagyjából 2 órám volt elkészülni a melóba, de úgy sajgott a derekam, hogy kértem egy szabit. Mint egy rossz tini: szerelmi bánatba estem. Nem mozdultam, mondjuk a derekam meg is nehezítette nekem azt hogy bármit csináljak. Lezuhanyoztam és megtisztítottam magam lent. A lábamon végig folyt a tegnap este rémálma. Undorodtam magamtól, és szerintem Oliver is tőlünk. Velem csalta meg a 5 éves kapcsolatát. Egész héten kerültük a másikat, amennyire lehetett otthon, mivel egész héten nem jött dolgozni. De nem hinném, hogy miattam kihagyna melót.

Egy nap elegem lett és felhívtam, kicsengett és rámtette. Megint hívtam, majd megint. Egyre idegesebb lettem, majd felvette. De ez Paula volt.
- Haló, ki az már? – kérdezte kissé idegesen.
- Szia Paula, Bill vagyok. Oliver ott van? – A szívem majd kiugrott a helyéről, nem tudtam mennyit tud Paula az egészről.
- Miért nem jössz át? Jesszus... Adom egy pillanat. – Ezzel lépéseket majd egy helyzet felvázolást halottam.
- Mit akarsz? – Szólalt meg az ismert hang a másik oldalról.
- Mi bajod van? Az egy dolog hogy szégyelled ami történt, de nem zárhatsz ki örökre!
- Miért szerinted mi a faszt kéne csinálnom? – Ezt hallkan mondta, és átment egy másik szobába az ajtó csapódásából ítélve.
- Nem tudom, de nem ezt. Oliver én szeretlek, de elengedlek ha az kell hogy újra barátok legyünk, csak mondd már, mi a véleményed!
- Bill... én kedvellek és nem tudom elfelejteni ami történt köztünk, de Paulát sem akarom megsérteni. Tanácstalan vagyok. – Hangja elcsuklott
- Oliver ezt neked meg megoldanod, vagy otthagyod Paulát vagy hagyjuk a francba és felejtsük el az egészet, és egy szót sem mondunk senkinek... Oliver itt vagy?... Hahó? – Letette.