Az utolsó remény /Eddie Munson ff./

🖤7.rész🖤

Lementem...
Lent Tizi és Mike fogadott.
-Sziasztok!
-Szia!-köszöntek vissza
Leültem.
-Tehát, először is, ki az a Vecna, és mi az a demogorgon?-kérdeztem
-Kb. 3 éve kezdődött ez az egész...*Mike elmesélte az eddig történteket, azt, hogy Will eltűnt, Barb meghalt, Max-ék ideköltöztek, Billy meghalt stb...
-Jesszusom...belegondolva kár, hogy ideköltöztünk-mondtam lesokkolva
-Hát ja..
-És akkor mit tudtok eddig Vecnáról?-kérdeztem
-Eddig annyit tudunk, hogy áldozatainak a csontjait eltöri és a szemét elszívja.
-Óó, ez undorító
-Hát az.
-Köszönöm, hogy elmondtátok, de nekem mennem kell. Mike, felhívhatnám Stevet?
-Persze, fent a konyhába van a telefon.
-Köszi, és sziasztok!
Miután elköszöntem Tizitől és Miketól felindultam felhívni Stevet.
-Szia, végeztem, akkor tudnál értem jönni?
-Szia, persze. Pár perc és ott vagyok
-Okés, köszi
Felmentem elköszönni Namcytől, Mr. és Mrs. Wheelertől. Steve már várt rám. Beültem előre.
-Szia, na mit mondtak?
-Szia, otthol elmondom majd, hogy Eddie is hallja, ha nem baj
-Nem, dehogy
Elindultunk az új otthonomba. Konyhába várt minket Eddie.
-Szia-köszöntem
-Szia-köszönt vissza Eddie
-Várjuk meg Stevet és mondom, hogy eddig én mit tudok a mostani gyilkosságokkal kapcsolatban
-Rendben
Steve bejött és leült
-Tehát...*elmondtam, hogy mit tudunk eddig Vecnáról*
-Ohh baszki, így örökké bújkálnom kell...
-Holnap megkérdezem Hoppert veled kapcsolatban
-Én is megyek veled-mondta Steve
-Oké. Én megyek aludni, mert holnap suli. Jóéjt!-mondtam, majd felmentem megmosakodni. Fogmosás közben kopogott valaki az ajtómón.
-GYERE!-mondtam miközben fogatmostam
-Szia, zavarok?-kérdezte Steve
-Nem, dehogy. Gyere csak.-mondtam majd mentem vissza folytatni a mosakodást.
Miközben öblítettem ki a számat a csap előtt, éreztem, hogy valaki megfogja a deremamat, majd átölelt. Lefagytam és csönd volt. Ezt a csöndet Eddie zavarta meg.
-Szia, láttam, hogy nyitva az ajtó ezért bejöt...ohh, baszki, nemszerettelek volna titeket megzavarni-mondta Eddie meglepően majd bement az ő szobájába
-Baszki-mentem Eddie után
-Héj, Betty!!
-Ne most Steve!
Eddie bezárta az ajtót.
-Eddie, kérlem nyisdd ki!
Néma csend volt.
-Kérlek!-könyörögtem
Kizárta az ajtót és bementem. Ő az ágyán ült. Leültem mellé.
-Mi az Eddie?-kérdeztem ránézve majd megfogtam a kezét
-Semmi..-mondta
Kitártam karjaimat, hátha megölel, de semmi..ezért kimentem a szobájából, visszaindulva az enyémbe ahol szomorúan lefeküdtem aludni.
Reggelre semmi életkedvem nem volt, de lementem enni. Senki sem volt lent ami meglepő volt számomra, hiszen eddig Steve mindig várt engem. Megkajáltam, megmosakodtam és elindultam gyalog suliba. Előbb odaértem és Ms. Kelly szállt ki a kocsijából.
-Elizabeth!-szólt oda nekem Ms. Kelly
-Jó reggelt Ms. Kelly
-Szüleid felhívtak, hogy a kiskori traumád újra előjött, nem szeretnél beszélni róla 20 perc keretében a termemben?
-De, persze.
Követtem Ms. Kelly-t a termébe ahol elmeséltem nemi mindent. 3. és 4. óra közötti szünetben láttam Maxet kijönni Ms. Kellytől. Furcsáltam. 4. órán elkezdett vérezni Max orra.
-Max! Az orrod!-szóltam oda neki
-Ó baszki-mondta majd kirohant óráról.
Óra után
-Max, minden oké?-kérdeztem
-Igen, persze
-Valamiről szeretnél beszélni szívesen meghallgatlak
-Nem kell, de azért köszi
Majd elment Max.
"vége az összes órának"
Nagynehezen túléltem ezt a napot is. Új otthonomba sétáltam ahol csak Eddie volt. Lent volt az étkezőbe mikor hazaértem. Mintha észre se vettemvolna felsétáltam a szobámba és lefeküdtem sírni a régen történtek miatt. Hallottam ahogy valaki sétál fel a lépcsőn ezért a könnyeimet letörölgettem. Szerintem Eddie volt az, aki be is ment a szobájába. Elfáradtam nagyon ezért lepihentem aludni. Mire felkeltem 17:00 körül volt és Steve feküdt mellettem.
-Kialudtad magad?-kérdezte nagy mosollyal az arcán
-Én csak mosolyogtam rá majd megöleltem
-Oo, mi ez az alkalom?
-Elmondhatok neked valamit?
-Persze, bármikor szívesen meghallgatlak.
-Séta közben megfelel?
-Persze
5 perce sétálunk és néma csend volt köztünk.
-Tehát az van, hogy amikor 8 éves voltam meghalt a kisöcsém.
-Részvétem, biztos nagyon megviselte az egész családot.
-Igen...a régi házunknál az udvar nyitott volt, tehát nem volt kerítés. Ethan(így hívták a kisöcsémet), mindig a kis kocsijával játszott a betonon és egyszer amikor se a szüleim, se én nem figyeltünk oda, Ethan kocsija kigurult az útra...után futottam hátha visszatudom húzni és megmentem az életét, de nem sikerült-sírvafakadtam
Steve magához húzott és szorosan megölelt.
-Vissza szeretnél fordulni?
-Nem, menjünk még, kiszeretnén szellőztetni a fejemet-mondtam könnyeimet törölgetve.
Iskoláig sétáltunk és vissza Stevehez. Otthol megvacsoráztunk és felmentem fürdeni egy kád kellemesen meleg vízben, ezután összepakoltam holnapra és lefeküdtem aludni. Szerda reggelre ébredtem, kómás fejjel lementem mint mindig reggelizni. Mind két fiú lent volt már és reggelizett. Eddie egész végig figyelmen kívül hagyott mindkettőnket. Befejeztem a reggelit.
-Felmegyek a cuccomért, utána eltudnál ugrasztani a suliba?
-Persze
"Iskolában"
Miután kiszálltam a kocsiból Max futott oda hozzám.
-Betty, beszélhetnénk?-kérdezte Max
-Persze
Elmentünk a legközelebb levő padhoz ahova leültünk.
-Mrs. Kelly-hez szoktam járni heti 2 alkalommal...
-Igen, tudom...én is járok Ms. Kellyhez. Tegnap voltam nála először
-Mii? Te mégis miért?-kérdezte Max meglepődve
-Előbb mesélj el te mindent, utána mondom én is
-Szóval, tavaly halt meg a mostohabátyám, Billy Hargrovenak hívták. Elég nagy szemétláda volt amikor Hawkinsba költöztünk, és rühelltük egymást, aztán megszállta az elmenyúzó. Elmenyúzó végezni akart Tizivel, de mivel akkor ott volt neki Billy aki őt "szólgálta" ezért Billy is a halálunkat akarta. A starcourt plázába vitte az elmenyúzónak, hogy végezzen Tizivel, de valami csoda folytán megmentette Tizit, és ő halt meg. Mindig belegondolok, hogy mi lett volna, ha ellököm onnan és ő életbe marad, de én meghalok...esténként közel állok ahoz, hogy utána megyek...-mondta Max könnyezve
-Nagyon sajnálom Max, ami történt, megtörtént. Annyit kérek, hogy legyél kitartó, élned kell még, ne akarj utána menni-fogtam meg a vállát és megöleltem
-Köszönöm, hogy végighallgattál. 2 perc és becsöngetnek, sajnos te nem tudtad elmesélni, hogy veled mi történt-mondta Max szomorúan
-Nem baj, ma suli után ha van kedved gyere el Stevehez és elmesélem
-Miért pont Steve?? És ő hol lakik?-kérdezte röhögve
-Suli után találkozzunk itt és együtt elmegyünk, oké?
-Okés
"Bementünk órára"