NADIEU /⚡DESH⚡/

⚡Részlet a könyvből⚡

A Budapest Parki koncerten a Backstageben ittunk Bombay gintonicot, miközben Desh instáján élőztünk a koncert kezdetéig. Mivel bennem már volt egy kicsi, Csődört és Fészeket tanítottam shuffle-özni, ami kisebb-nagyobb sikerrel de ment.

- Már kétezren vagyunk dik - kiáltott fel boldogan Desh, majd egy kis pihenőt kérve a fiúktól leültem a srác mellé, mire a nézők fele megörült. Ekkor Desh örömében átölelt, a piámból nagyot kortyolt, majd egy hatalmas puszit nyomott a homlokomra. - Szép testvéreim, kövessétek ezt a gyönyörű szép leányzót itt mellettem. Mindjárt bepingelem.
Amíg Desh engem pingelt, addig elolvastam egy csomó "Szeretlek Adri❤️", "te vagy a kedvencem🤩" kommentet, majd Desh vigyorogva felnézett.

- Na, itt a neve. Lehet követni - vigyorgott. Desh vállára dőlve ittam az italomat, és hol Atiék hülyéskedését, hol a live-ot néztem. Aztán elkezdődött a koncert. A Tisztán iszom-ra Alexával és Bettivel úgy táncoltunk, mintha egy lakodalomban szokás, majd az instámra tettem ki sztorikat, hogy lássák a követőim, hol vagyok.

"Jó kis koncert, jó emberekkel ❤️ @desh696 @paulsonati @ceryakistvan @feszek  @alexaszarka @molnartina_"

Atiék fellépését egy hatalmas after követte, ahol megünnepeltük az albumot, a fellépést, táncoltam a bátyámmal, Alexával, Pistivel, Desh-el, Fészekkel, Bettivel. Volt  csoportos tánc is, Atival megmutattuk a shuffle tudásunkat, majd amikor kifáradtam kimentem cigizni, de nem egyedül. Desh is csatlakozott.

- Jó a buli? - mosolyodott el, majd beleszívott a cigijébe, a füst pedig fehér ködként szállt fel az égbe.

- Aha, élvezem - fújtam ki én is a füstöt. - Egyébként Desh... Be szeretnék neked vallani valamit...

Olyan fiút még nem láttam, aki ilyen ijedten nézett rám, mint Desh. A kék szemében félelem csillogott, bennem meg az izgatottság és az adrenalin hajtotta meg a szívemet. Nyugtatásképp egy hatalmasat szívtam a cigimből, letüdőztem, majd az ég felé tartva a fejemet, kifújtam a füstöt.

- Figyi, bármit is mondasz, megértem... Van az életedben egy másik srác, aki sokkal jobb mint én, magyar származású, és ja... - Mi? Ez a gyerek mégis mi a fészkes faszomról beszél? Nekem nem kell más csak Ő! "Bízok benne, hogy nekem ő az igazi NADIEU"! - Leszek inkább a legjobb barátod, minthogy szenvedjek azért, mert nem kaphatlak meg!

- Desh, félre értesz - néztem mélyen a kék szemeibe. - Nekem nem kell más, aki full komoly, nem lehet vele hülyülni. Veled meg pont lehet, és ezt imádom benned. A legkomolyabb pillanatokban is képes vagy nevetni, hülyéskedni, és ami a legjobb... Élvezek minden percet, amit veled tölthetek. Nem érdekel a származásod. Hogy magyar vagy-e vagy sem! Két éve szerelmes vagyok beléd!

Desh elmosolyodott, rólam pedig egy hatalmas -bár, kihogy nevezi-, teher esett le, mert bevallottam életem szerelmének, hogy azóta szeretem, mióta Ati oldalán félénken belépett a lakásunkba.

- Nos... Azt kell, hogy mondjam... Nekem sosem mondott ilyen szépet senki - lépett egyre közelebb. - Én is két éve vagyok szerelmes beléd, de sose mertem elmondani.

- Miért? - most én néztem ijedten a szemébe.

- Mert féltem, hogy mi sosem lehetünk barátoknál többek! - nem mondott többet, nem lépett közelebb, hanem én szegtem meg a köztünk lévő távolságot, majd a számat az ajkaira tapasztottam, és megcsókoltam. Kissé meglepődött, de hamar észhez tért, mert éreztem hogy az egyik kezével a hajamba túr, a másik kezével pedig a derekamnál fogva húz magához.

"Nem értem azt, hogy hogy lehet szeretni valakit ennyire?"