𝑡𝑎𝑣𝑖𝑟𝑜́𝑧𝑠𝑎

7 1 0
                                    

𝑡𝑎𝑣𝑖𝑟𝑜́𝑧𝑠𝑎 : 𝑓𝑙𝑜𝑤𝑒𝑟 𝑓𝑎𝑐𝑒 - 𝑎𝑛𝑔𝑒𝑙𝑎

Háttal ülni a világnak,
annak a gyönyörű, vihartépte világnak,
mi mézédes szenvedélyt ígér
ott, az égszín tenger legszélén.

Szeretleket súgnék kegyetlen sötétbe,
nyári zápor mosta, távoli kikötőben,
hogy tudja drága, édeni világom,
mennyire régóta és milyen mohón imádom.

Hazudok és nevetek drága szemébe,
mellyel együtt álmodok nappal s éjjel.
Bódító illata csókba hívja létem,
mi egyszerre lenne neki és nekem is végem.

Erisz Virágai Donde viven las historias. Descúbrelo ahora