Erisz Virágai

𝑓𝑟𝑒́𝑧𝑖𝑎

𝑓𝑟𝑒́𝑧𝑖𝑎 : 𝑐𝑜𝑛𝑎𝑛 𝑔𝑟𝑎𝑦 - 𝑔𝑟𝑒𝑒𝑘 𝑔𝑜𝑑

Lényed az arany a feslett napban,
színt csókol rám az alkonyatban.
Édes lényed veszélyt sejtet,
néha félelembe kerget,
de szinte ölel és ragyog,
ha megadom neki a holnapot.
Mosolyod édeni virágcsokor,
a legszebb csillag a holdanom,
mi művészi lánggal ég,
ezen a kihalt földtekén.

Megismételhetetlen alkotó vagy,
tengert írsz és festesz a napra,
annak legfényesebb sugarára,
mit könnyedén szúrsz hátba.
Magasztos arcod egyben éj és fény,
legédesebb cseresznyém
a romlott lombok kertjén,
hol lábad földet sem ér,
alattad mindenki ég,
mert bűn vagy, bűn, de az édené.