⚜️Chapter 6⚜️

45 2 13
                                    

Reggel, sőt, inkább hajnalban irtózatosan hangos harangozásra ébredtem. Szinte azonnal kipattantak a szemeim, felültem és a füleimre szorítottam a kezem. Nem rajongtam érte, hogy erre kellett felkelnem, főleg, hogy ilyen korán. Éjszaka szinte semmit nem aludtam, végig csak forgolódtam az ágyamban, és igazán szép látványt nyújthattam kora hajnalban karikás szemekkel. Velem szemben Melody már teljes edzős cuccban állt és nevetve nézett engem. Pár perc múlva a harangozás hirtelen elhalt én meg csak álmosan néztem a vörös lányra valami magyarázatért.

-Jó reggelt álomszuszék! -köszönt Melody. -Remélem tetszett az ébresztő.

-Igen, nagyon jó volt. Imádom amikor hajnali 6-kor arra kelek, hogy 300 harang kongat egyensen a fülembe! -morogtam, majd a fejemre húztam a párnám, de ő csak nevetett rajtam.

-Hát majd megszokod, ugyanis minden reggel erre számíthatsz. Kivétel, amikor 5-kor van edzés. Akkor arra érsz vissza. Mint most én.

-Te már voltál edzeni is? -kérdeztem kételkedve és hatalmasat sóhajtottam.

-Igen, az Egységben heti háromszor van hajnali edzés. Na de most te is kapdd össze magad, mert megyünk reggelizni. -a kaja hallatára hirtelen kipattantak a szemeim. Csak most jutott eszembe, hogy utoljára egy fánkot ettem még Chris körbevezetésén, és megéreztem milyen éhes is vagyok. Magamhoz képest szupergyorsan felöltöztem, a hajamat felkötöttem egy lófarokba és kész is voltam.

Amikor kiléptem a szobából már mind a három lány ott volt. Vígan beszélgettek, és amikor megérkeztem rámnéztek, majd Melody bólintott egyet és elindultunk ki az ajtón. Odaszegődtem Lili oldalára aki éppen Emmával vitatkozott az egységről.

-De, hidd el, hogy nagyon jó lennék! Kicsit meg kéne erősödnöm, azt tudom, de menne.

-Figyelj, én nem azt mondom, hogy nem menne, de csak nézz rá Melodyra. Ő is teljesen kész van már most a sok megterheltségtől, pedig még csak nemrég kezdődött a suli. Biztos ezt akarod hátralévő életetben?-nézett Lilire Emma aggódva.

-Ha valamiben biztos vagyok, az ez.-jelentette ki a lány.

-Hát nem is a matek jegyeid!-nevetett fel Melody.

Ilyen hangulatban telt az odaút a menzáig. Próbáltam memorizálna az útvonalat, hogy ha kell majd egyedül is eltaláljak legközelebb. Közben csak fél füllel figyeltem a lányok civakodását, mert hirtelen megláttam Christ, egy csapat vele egykorú fiú társaságában. Épp velünk szemben jöttek hatalmas hangzavarral. Chris egy sima fekete farmert és egy kék pulcsit viselt, alatta szürke pólóval. Szőke haja tökéletesen omlott a homlokába. Kicsit kócos volt, de mégis így irtó jól nézett ki. Majd egyszer csak észrevettem, hogy gyönyörű zöld szemeit rámemeli és egy aprót biccentett felém, majd röhögött tovább a haverjaival, miközben elhaladtak mellettünk.

-Hahó! Föld hívja Harmonyt!-magamhoztértem, és Melody tekintetével találtam szemben magam.

-Bocsi, mit kérdeztetek? Nem hallottam-hebegtem valamit gyorsan.

-Azt, hogy szerinted át kéne e festeni a szobát egy halvánnyal sötétebb árnyalatra. -mondta halálkomolyan Emma.

-Hát... igazából nem tudom...

-Hey, nyugi, Emma csak szívat azt kérdeztük mit kérsz reggelire, édeset vagy sósat? -mondta Melody, miközben a szemével szinte megölte Emmát, aki ezen csak jót derült. Látszik, hogy régóta barátok.

Nekem pedig csak most esett le, hogy közben leértünk az ebédlőbe. A fenébe. Ennyit arról, hogy megjegyzem az útvonalat. Miközben szidtam magam kicsit körbe néztem. A terem szinte teljesen úgy nézett ki, mint amikor tegnap Chrissel itt jártunk, annyi különbséggel, hogy rengetegen voltak és alig volt szabad asztal. A lányokkal megfogtunk egy-egy tálcát és telepakoltuk reggeli finomságokkal. Én végül az édes mellett döntöttem, szóval került a tányéromra fánk (mégiscsak ez volt az első kaja amit itt ettem), palacsinta (eper lekvárral, szerintem az a legfinomabb) és vettem hozzá egy kis narancslevet is. Mikor mind kész lettünk pont felállt pár felsőbbésves és le tudtunk ülni az asztalukhoz.

A Mágia IskolájaWhere stories live. Discover now