Sweet a Sugar(Bakugou X oc)

7.

Izumi szemszög:

Katsuki hangjára fel ébredtem. - hmmn... Mi tör*ásítás*tént? - Semmi nem történt szivem. Csak kb egy 20 perc múlva át jönnek Kirishima-ék. - Jólvan. Várj mi van? És én mit vegyek fel? - Hát, bedobtam a szárítóba a ruháid, tehát nincs gond. - Fel keltem majd fel rohantam az emeletre. Ki vettem a szárítóból a ruhám, de csak a farmerom vettem fel. Ennek a pólónak jó az illata ráadásul fekete és nagy rám. Nagyon nagy. Vissza le mentem. - Ez a póló már az enyém. - Látom lassan vennem kell új cuccokat mert már nem lesz. - Hoztam neked is egy pólót. - Köszi. - még volt néhány lépcsőfok persze én szerencsétlen vagyok. Megcsúsztam és 10 lépcsőfokot estem. Katsuki azonnal jött is. - Jól vagy? - Aha. - megpróbáltam fel állni de a jobb lábam nagyon fájt. - Eltört volna? - Kérdezte Katsuki. - Szerintem csak ki ficamodott. - Lehet. De simán vissza rántom eredeti állásba. - Félek. Ez fájni fog. - Kapaszkodj a korlátba. Majd számolj el háromig. - Egy, ket-Visszarakta. Hirtelen ordítottam fel. Ami átment sírásba. - Azt mondtad hogy 3-ig számoljak! - Figyelem elvonás. De egy kis borogatás és máris jobb.

Katsuki szemszög:

-Azt mondtad hogy 3-ig számoljak! - Figyelem elvonás. Egy kis borogatás és máris jobb. - Duzzogva elfordította a fejét. Felmentem az emeletre. A fürdőszobába találtam is egy hűsítő és fájdalom csillapító krémet meg egy tekercs fáslit. Vissza le mentem. Be kentem a sérült részt majd be tekertem a fáslival a lábát és a karmok segítségével rögzítettem. Még mindig duzzogott. Adtam egy puszit az arcára. Semmi. Adtam neki egy szájra puszit. Megint csak semmi. Elkezdtem nyakát behinteni lágy csókokkal majd benyúltam pólója alá. Erre már átkarolta nyakam. Kapva az alkalmon felemeltem menyasszony pózba és le raktam a kanapéra. Fölé kerekedve két kezét lefogva elkezdtem nyakát csókolgatni. Megint csak pólója alá nyúlva elkezdtem egyik kezemmel cirógatni, míg másik kezemmel két kezét fogtam le. Enyhe sóhajtások jöttek ki ajkai között. Kicsit többet akartam hallani, így kigombolva farmerját alulról is simogattam egy kicsit. Persze így már a hallani várt nyögéseket halottam.  - neh-ahh~-kínozzh - Sajnálom kicsim de Kiriék mindjárt itt vannak. Majd utána lesz megváltás. - És ebben a pillanatban szólalt meg a csengő. gyorsan rendbe szedtük magunkat, majd mentem ajtót nyitni, Izumi meg jött utánam. - Menj vissza és pihentesd a lábad. - Jól vagyok. -Ez nem kérdés volt. Menj. - Igen is Daddy. - Minek is hívtál? -semmi. - Kinyitva az ajtót Kirishima és Denki toppant be. - Sziasztok. - Hol van a szerelmem látnom kell! - Kanapén pihen mert ki ficamodott a lába. - Úristen szaladok hozzá! -ezzel faképnél hagyott minket Denki. - Hogy van? - Már mindenképp jobban hál'istennek. - Hoztam 1-2 cuccot ha esetleg érdekel. Kint van a kocsiban segítesz behozni? - Aha megyek. Egyébként mit hoztál? -Denkivel bevásároltunk amit elméletbe szeret Izumi is. - És ebből hogy jött ki 6 szatyor kaja? - Hát felvásároltam a fél boltot. - Ja értem. - Én hoztam is 4 szatyrot Kirishima meg a maradék 2. És arra kell beérnünk hogy Denki Izumi ölébe ül és úgy ölelkeznek. -Na szép. Gyere Bakugou most megyünk baszni. - Benne vagyok de akkor a te segged fog fájni nem az enyém. - Meg a lófaszt !- Elkezdtünk nevetni ezen.  - Gyere Izumi nézzünk valami nasit. - Szólalt meg Denki. Odamentek a konyhapulthoz ahova lepakoltunk és elkezdtek válogatni.  - Kérdezted Denkit? - UUU bazdmeg kiment a fejemből. De most úgyis itt vagyok Denkinek meg úgy is mondja mi a helyzet.- Közben megjött Denki is. -Izumit hol hagytad? -Kérdeztem tőle. - Még válogat. - Szivem egy pillanatra tudsz jönni? - Máris kicsim. -Ugrottam is át a kanapén Izumihoz. - Mondjad életem. - Hát fáj a lábam és nincs kedvem vissza bicegni. - Nem kell kérned kétszer. - Vettem is fel Mennyasszony pózba és vittem a kanapéhoz. Izumi Denkivel átbeszélte a történteket, el is hangzott néhány átkozódás, majd Kiri felhozta a nem kedvelt témát. - Esetleg szabad kérdeznem mi miatt nevezett kurvának? - Bele ütöttem a karjába. - Muszáj ilyet kérdezned? - nem, nem probléma, hiszen kedvellek téged is barátként, hogy elmondjam. Csak kicsit nehéz róla beszélnem. Apám engem is meg bátyámat is rendszeresen bántalmazott. És egy nap hazaért a munkából, megverte anyámat meg bátyámat majd bezárta őket a szobába, majd jöttem én. Itt nagyon elgondolkodtam, hogy vajon mit akarhat. Jobb lett volna ha engem is megver de nem voltam ilyen szerencsés. Lefogott és....hát visszagondolva elég szerencsétlenül de valahogy szexuálisan megerőszakolt. Kb fél óra után jött ki a rendőrség. Anyám mai napig szinte minden nap elmondja, hogy sajnálja a történteket. - Úr isten...mire képesek az emberek a saját családjukkal...És végül hány évet kapott? -Hát amikor ez történt voltam kb 5 éves... ha jól emlékszem 14 évet kapott. - akkor lehet már szabadlábon van a rohadék. - Nem tudom, csak annyiban vagyok biztos, hogy már nem hiszem hogy  biztonságba leszek otthon. Mert mi van ha visszatér? - Hirtelen hatalmas könnycseppek folytak végig arcán. Majd elkezdett remegni. Majd levegőért kapkodni... - Most meg mi történik vele?! - Kérdez rá idegesen Kiri míg én le blokkoltam. Mi történik most? Mit tegyek? - Pánik rohama van! Ez történik ha az apja szóba kerül! Bakugou Nyugtasd meg az segít! - Nem kellett kétszer kérni máris ölembe vettem és amilyen szorosan csak tudtam öleltem magamhoz. Közben hátát simogattam, hajába pusziltam és reménykedtem, hogy hamarosan vége lesz ennek az egésznek. 2-3 perc múlva már nyugodt, egyenletes lélegzettel aludt el ölelésembe. - Elaludt. - huuh jólvan.  Már kezdtem megijedni, hogy nagyobb baj lesz. - Szólalt meg Kiri - Felviszem a hálószobába had aludjon. - Felvittem, beraktam az ágyba és betakartam. Lesiettem, be mentem a konyhába, engedtem magamnak egy pohár vizet majd emeltem volna számhoz a poharat, de hirtelen leblokkol a kezem is és összetört a pohár. A kezeimre néztem. Remegtek. Valami nem oké. Ilyen nem történik csak úgy velem. - Haver jól vagy? - Jött oda Kiri hozzám, míg Denki a szilánkokat próbálja összeszedni. - Denki hagyd majd én összeszedem. -Nem, te most leülsz a fenekedre majd én ezt el intézem. - Leültünk Kirishimával a kanapéra. - Mi történik velem Kiri? - Őszintén nem tudom csak azt, hogy rohadtul remegnek a kezeid. Mi megy le jelenleg a fejedbe? - Az, hogy féltem Izumit. Hogy nem tudom megvédeni. Hogy amikor pont nem vagyok mellette rá ront az apja. És megtörténik a baj. - Ne aggódj szinte minden nap ott vagyok Izuminál ha kell megvédem! Ha meg nekem esik és bezár hívlak titeket, ti meg majd elintézitek, hogy ne tudjon felkelni. - Mondta Denki. - Hah próbáljon meg hozzád érni ott töröm el a gerincét ahol a legvastagabb. - Szólalt meg Kirishima. - Aha én már most azt tenném. - beszélgettünk még 1-2 dologról, majd mivel későre járt Kiriék úgy döntöttek haza mentek.  Fel mentem az emeletre, majd bebújva az ágyba magamhoz ölelve Izumit én is elaludtam.