Korán reggel arra keltem, hogy valaki hajammat bizergálja. Megordulva láttam, hogy ő játszadozott mindvégig a hajammal, mit csavargatott kezei között.
-Ó, jó reggelt!
-Neked az. jelen, mit csinálsz a hajammal? Vontam fel szemöldököm.
-Olyan puha, nem tudtam ellenálni, hogy ne játszak vele egy kicsit. Az illata pedig egyszerűen mesés!
-Pfft, most ez komoly? Ennyi erővel nem vágjak le belőle és adjam oda? Mondtam nevetve arcába.
-Dehogy, túlságosan jól áll a hajad így, nem kell nekem.
-Pedig gondolkoztam rajta, hogy levágom vagyis csak egy keveset belőle.
-De miért? Kérdezte a férfi nem hagyva a játszadozást.
-Már néha idegesíteni tud, bármit is csinálok! Lehet megyek is most és levágom.
Keltem volna ki az ágyból, mikor megállított. Visszanézve rá láttam, hogy nem nagyon akarta azt, hogy elmenjek.
-Most meg mi van veled, Mr.Shikanoin~?
-Levághatom neked? Kérdezte a vörös hajú.
-Egyáltalán tudod hogyan kell? Mi van akkor, ha elrontod nekem?
-Nem fogom, ennyire nem bízol bennem~? Nézett rám boci szemekkel, mi mindig a gyengeségem tudott lenni.
Egy mély levegőt véve és kifújva azt nagyon nehezen, de beleegyeztem drága kérésébe a hajamal kapcsolatban.
-Legyen, de ha elrontod kivágom a nyelved és még fel is nyársalak a polearm-al!
-Rendben, elfogadom. De nem lesz rá szükség.
-Azt majd meglátjuk, Shikanoin. Válaszoltam vissza mélyen szemeibe nézve.
Majd leültetve egy közeli székhez és egy ollót ragadva kezébe neki is látott. Csak az olló hangja volt a szobában hallható, mi végig ment hajamon. Elmerültem gondolataimban majdnem újra, mikor a hangját hallva fülembe csengve visszatértem a valóságba.
_________________________________________________________________________
-Oké, készen is vagyunk! Mutatta felém a tükröt.
Csak meredtem vissza magamra a tükörben nézve, milyen munkát végzett hajammal. Nem gondoltam volna, hogy ennyire jól tudott bánni az ollóval.
-Nos, hogy tetszik?
-Azta...
-Talán nem az izlésedhez felelne?
-Nem, dehogy csak egyszerűen-! Lenyűgőztél.
-Örömmel hallom akkor. Mondta kínosan nevetve maga alatt.
-Nem gondoltam volna, hogy ennyire jól tudsz bánni az ollóval.
-Na, ennyire lebecsűlsz~? Hajolt felém közelebb.
-Annyira még nem. Simitgattam kezemet végig hajamon.
-És, hogy még én vagyok a rideg. Rakta fejére kezét.
-Csak vicceltem, baby detektív. Nevettem reakcióján.
-Micsoda? Nézett rám csodálkozva.
-Mi az? Kezdtem szintén csodálkozva nézni rá, ahogyan arca már csak pár centire volt az enyémtől.
-Mit...mondtál az előbb? Baby detektív?...
-Ah, bocsáss meg, véletlenül kicsúszott csak a számon! Kezdtem kínosan nevetve.
YOU ARE READING
A detektív szerelmi gyilkosa(Befejezett)
FanfictionTényleg igaz lenne, hogy akár egy gyilkos és egy detektív is együtt lehet? A Kaedehara legfiatalabbik lány gyermeke Kaedehara Cyhie elhagyva a klánt és vándorlóként állva minden napjait rablással és gyilkolással töltötte. Gyerekkori traumái óta ride...
