9. Fejezet

245 5 0
                                    

Figyelem!! Ebben a részben fegyver is, és vérről is szó lesz! Aki nem nagyon bírja ezeket olvasni, akkor az csak saját felelősségre olvassa el!

Phoebe Rowan

Sötétség. Kiskoromban mindig féltem a sötéttől. Kislámpával tudtam, csak elaludni. Ha az éjszaka közepén felriadtam, és sötét volt akkor mindig segítségért kiálltottam. Anya karjaiban mindig biztonságban éreztem magam, bármi történt.

A földön ülve egy oszlopnak kötözve, a sötétségben vagyok. Félek. Mindentől, és mindenkitől. Hangokat hallok, és nem tudom, hogy honnan jön.

- Ki az?- kérdezem hangosan.

Válasz nem jön, csak annyit hallok, hogy egy cipő kopogása közelebbről jön.

- Ki az?!- kérdezem idegesen.

Egy kezet érzek meg, hogy a kezemet kötözi el. Ki akarom rántani a kezem, de ő gyorsabb mint én, ezért elkapja a kezem. Fel állít, és elindul velem a sötét szobából. Alig van erőm járni.

- Kérlek, engedj el!- kérem, az embert, de szavaim hűvösen hagyják.

Mielőtt az ajtóhoz érnénk szerintem, valamiért matat, és a szemem elé helyez egy kendőt, amit meg is köt. Elindulunk újra, és egy újabb szobába vezet be. Az ajtó becsukódik mögöttem, és leveszik a szemeről a kendőt. Nagyokat pislogok, hogy rájöjjek hol vagyok. Előttem egy szék van. Mögöttem 2 férfi áll, akik elléggé izmosak. Kinyilik egy oldal ajtó, és Márk jön be rajta egy férfivel, az oldalán. Márk felém néz, majd egy mosoly kíséretében jön közelebb hozzám.

- Mit is mondtam én neked?- fogta meg az arcomat, és csak úgy köpte felém a szavakat.- Válaszolj már!- pofozott meg.

Az arcom égett, a szememben könnyek gyűltek. Nem bírtam válaszolni. Márk a székhez húzott, majd leültetett rá.

- Ha nem válaszolsz, esküszüm én neked, hogy ezzel a pisztollyal vetek véget az életednek.- fogta a fejemhez a pisztolyt.

Szemébe néztem. Dühöt, és félelmet láttam benne.

- Nem mered megtenni.- mondtam.

Mögüllünk az egyik férfi valamit motyogott.

- Uram!- jött közelebb.

- Mi az?!- kérdezte idegesen Márk.

A füléhez hajolt, és valamit suttogott, majd levette a fülemtől a pisztolyt, és kiment. A másik férfi oda jött hozzám, és a székhez kötözött. Nem tudom, hogy mi történik. Remélem, hogy anyának, és Christiannek sem esett baja. Igen, aggódok Christian miatt, mert nem kedvesen váltunk el egymástól. Az ajtó nyitodására leszek figyelmes. Felkapom a fejem, és meglátom egy aggódó Christian közelít felém.

- Phoebe!- fogja két keze közé az arcomat, és megcsókol.

- Christian?- kérdezem inkább magamtól.

- Igen?- enged el, és mögém lép, majd kikötözi a kezem.

- Hogy kerülsz ide?- kérdzem.

- Anyukád segített. A telefonodat nem kapcsolták ki, és a rendőrségre bevittük, majd megtudtuk, hogy hol a tartózkodási helyed. Aztán a rendőrökkel együtt ide jöttünk, majd betörtünk. Elkaptuk Márk embereit, aztán, én előre rohantam megkeresni.- magyarázta egy levegővel.

- Christian!- szóltam rá.

- Mi az?- kérdezte aggódva.

- Nyugodj meg kérlek!- fogtam, most én arcát két kezem közé.

- Akkor leszek, ha kijutunk innen biztonságban!- segített fel, majd a kijárat felé indultunk el.

Azonban az ajtó kicsapódott, és Márk a kezében egy pisztollyal jött be.

- Álljatok meg most!- kiáltott.- A lány marad!- mutattom rám.

- Biztos, hogy nem!- állt elém Christian.

- Akkor először téged öllek meg.- mondta Márk.

- Ne kérlek!- álltam Christian elé.

- Phoebe!- aggódott Christian.

- Phoebe, itt maradsz!- mondta Márk.

- Nem, Márk!- emeltem fel a hangom.- Mind a ketten elmegyünk innen Christian-nel.- fogtam meg Christian kezét, és a kijárat felé indultam el.

- Na, azt már nem!- kiáltott Márk, és meghúzta a ravaszt.

Christian Pulisic

Abban a pillanatban, amikro meghallottam, hogy elsűlt a fegyver lenéztem Phoebe-re. A lány aggódó tekintettel vizslatott. Az arca fehér volt, mint a felhő. Lejebb nézett, és a hasa körül minden vörös volt. Összerogyott volna, de utána kaptam. Ott ültem a kezemben életem szerelmével. Az ajtón bejöttek a rendőrök, és elkapták Márkot.

- Én nem őt akartam lelőni!- mondta.

- Chris..tian- suttogta Phoebe.

- Ne, ne kérlek! Ne beszélj!- kérleltem.

Kezét az arcomhoz simította.

- Szeretlek!- mondta, majd lehunyta szemeit, és keze is leesett mellé.

- Én is szeretlek!- mondtam.

Sziasztok! Mi a véleményetek eddig a történetről? Ha teszett. Vote/Hozzászólás.

Tiktok: csakegywattpadiro

Instagram: egywattpadiro

Where's my love? Christian Pulisic ff. /BefejezettNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ